Tudomány
Woman drinking hot beverage. 
Paris, France 

GARO/PHANIE

Miért hívják a portugálok chának a teát?

BBC History
BBC History

2018. 02. 10. 07:35

Korábban a témában:

A világ nyelveinek túlnyomó többsége a „tea” vagy a „csáj” szót használja a teára. Természetesen számtalan írásmód és kiejtés létezik, de a két szó változatai egyértelműen megkülönböztethetők.

Ha Európát nézzük, a két kifejezés egy elég világos határvonal mentén osztja ketté a kontinenst: Nyugat-Európában a „tea” helyi változatai, a Balkánon és Kelet-Európában a „csáj” uralkodik, Közép-Európában a magyaron kívül a környező szláv népek čajt isznak.

A világ Eurázsián kívüli részén főként a gyarmatbirodalmak hatása érvényesült, a spanyol té és az angol tea kifejezés követte a hódítókat.

Miért alakult ki ez a kettősség?

A tea ugyan nem csupán Kínában, hanem néhány délebbre fekvő országban is őshonos, Európába a Kínával folytatott kereskedelem révén került, ennek pedig alapvetően két iránya volt.

  • A szárazföldön vezető, Selyemútnak is nevezett útvonal már legalább nagyjából két évezrede működik, innen került a tea Perzsiába, hogy onnan elterjedjen az arab világban, majd átvegye az Oszmán Birodalom és Oroszország is.
  • A másik útvonal a nagy felfedezések korában, a 16. században jött létre, az európai kereskedők tengeri úton, Kína délnyugati partvidékéről szállították az árukat, köztük a teát is hazájukba.

A kínai nyelvben ugyan egy írásjel, a jelöli a teát, ennek kiejtése azonban nyelvjárásonként igen különböző. Az egykor főként északon beszélt mandarin nyelvjárásban nagyjából ’csá’-ként olvassák ki, míg a délkeleten, illetve Tajvanon beszélt Min kínaiban ’te’-ként.

A Selyemúton közlekedő kereskedők az előbbit vitték magukkal Perzsiába, hogy onnan bekerüljön az arab és szláv nyelvekbe, Nyugat-Európában a teát elterjesztő holland hajósok viszont főként Tajvanon szerezték be árujukat, így ők az utóbbi kiejtést használták.

De mi van a portugálokkal?

Nos, ők valójában még a hollandok előtt kezdtek kereskedni a Távol-Kelettel, és teát is már őelőttük hoztak magukkal, viszont nem Tajvanon, hanem Makaó szigetén vásároltak be – az itteni nyelvjárás pedig inkább a ’csá’ változathoz állt közelebb. Ők tehát így tanulták meg a kifejezést, viszont nem voltak olyan ügyesek a tea népszerűsítésében, mint a hollandok, ezért végül egyedül maradtak Európa végén, mint cháfogyasztók.

Breakfast table
Fotó: Pierre Hussenot/Mood4Food/foodcollection

Van néhány más érdekes kivétel is: egyes olyan területeken, ahol szintén őshonos volt a teacserje, saját szó alakult ki, a burmaiak például lakphakként ismerik a növényt és az italt.

Ennél meglepőbb, hogy Lengyelországban, Litvániában és részben Fehéroroszországban egy harmadik változat, az herbata vagy arbata terjedt el. Ez a latin herba, azaz fűszer, gyógynövény jelentésű szó, illetve a nyugatias tea összevonásával jött létre, azaz a lengyelek tulajdonképpen mindig gyógyteát isznak, ha teáznak – bár érdemes megemlíteni, hogy az italt czajnikban főzik, azaz perzsa–szláv örökségüket is féltően őrzik.

Kiemelt fotó: GARO/Phanie/Europress

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Vote YES near Vote NO posters seen in Dublin's city center advocating repeal and calling for retention of the Eighth Amendment of the Irish Constitution - a referendum fixed for May 25th.
On Thursday, May 10, 2018, in Dublin, Ireland. (Photo by Artur Widak/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.