Az SZTE közleménye szerint Berényi Antal már korábban bizonyította, hogy a koponyán kívüli ingerlés hatékony egyes epilepszia-roham típusok leállításában. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa által vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport terve az, hogy létrehozzon egy új terápiás eljárást a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára.
A Berényi-féle Lendület-csoport az SZTE Pathológiai Klinika és az SZTE Neurológiai Klinika néhány munkatársával fogott össze, hogy az állatkísérletek eredményeit a gyógyászatba is átültethessék.
Valós időben tudjuk akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általunk kidolgozott neminvazív agy-ingerlési eljárásunkkal. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak
– mondta Berényi Antal.
A szakértő szerint az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a nagyon közeli jövőben emberekben is képes lesz automatikusan leállítani a rohamokat. A Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval szabadalmaztatott találmányunknak január elején kezdték el fejleszteni a prototípusát.
Az ötlet lényege az, hogy az impulzusok több helyen is érik a fejet, és amennyiben megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor az idegsejtek egyetlen ingerként érzékelik őket. A mellékhatás szétoszlik, viszont a hatás az agyon belül összeadódik.
Kincses Zsigmond Tamás, az SZTE Neurológiai Klinika orvosa hozzátette, az epilepsziás roham kialakulása nem jelezhető előre, a neuropszichiátriai kórképektől szenvedő betegek harmadánál pedig nem hatékonyak a gyógyszeres kezelések. A csapat által megálmodott módszer újszerűsége az, hogy a betegséghez igazodva csak akkor befolyásolja az agyat, amikor szükséges.
Iványi Béla, az SZTE Patológiai Klinikát vezető professzora eddigi munkássága megkoronázásának tekinti, hogy a szegedi egyetemen kapcsolódhatott be egy ilyen világszínvonalú interdiszciplináris kutatásba.
(További részletek az SZTE Hírportálon, kiemelt kép: Bobkó Anna)
