A Julie Bakker, a Liège-i Egyetem munkatársa és Ulrich Boehm, a Saar-vidéki Egyetem szakértője által vezetett csapat a Nature Communications folyóiratban ismertette eredményeit – számol be az EurekAlert.
A kutatók nőstény egereket használtak modellként. A vizsgálat során a szakértők felfedezték, hogy az állatok agyában található egyik fehérje, melyet csókpeptinnek (hivatalosan metasztinnek) neveznek, mind a vonzalmat, mind a szexuális viselkedést befolyásolja. A metasztin az emberekben is fellelhető.
A kutatók szerint a hím példányokban kiválasztódó feromonok aktiválják a csókpeptinek neuronjait, melyek így egy másik idegcsoportnak (a gonadotropint felszabadító hormont termelő neuronoknak) küldenek jeleket. Ezek az idegsejtek pedig az ellenkező nemhez való vonzalmat szabályozzák. A jelek emellett azon sejteket is elérik, melyek a neurotranszmitter nitrogén-monoxidot állítják elő. Az anyag képesek szexuális viselkedést kiváltani.
Boehm úgy véli, tanulmányuk segít annak alaposabb megértésében, hogy miként dekódolja az agy a külső világból érkező jeleket, illetve, hogy miként alakítja azokat magatartássá. A legtöbb állatnál a szexuális viselkedés a peteérés alatt jelentkezik, ezzel növelve a megtermékenyítés valószínűségét.
A kutató szerint egészen mostanáig csak keveset lehetett tudni arról, hogy az agy hogyan kapcsolja össze az ovulációt, a vonzalmat és a szexet.
Most már tudjuk, hogy egyetlen molekula – a csókpeptin – irányítja az összes szempontot különböző, egymással párhuzamosan futó agyi áramkörökön keresztül
– mondta Boehm.
Az adatok azt mutatják, hogy a csókpeptin a pubertást, a termékenységet, a vonzalmat és a szexuális aktivitást is szabályozza. A kutatók bíznak benne, hogy új eredményeik segíthetnek a pszichoszexuális rendellenességek, például a hiposzexuális zavar kezelésében.
Napjainkban nincs olyan módszer, mellyel növelni lehetne a szélsőségesen alacsony szexuális vággyal küzdő nők aktivitását. A csókpeptin szerepének azonosítása azonban új lehetőségeket teremthet.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
