Az Oszava Takahasi vezette csapat 2015 májusában kezdte el feltárni a Dongojn sire nevű lelőhelyet – számol be az Oszakai Egyetem oldala. A kelet-mongóliai sztyeppén elhelyezkedő nyughelyet 14 óriási oszlop vette körül, melyeket négyzetesen helyeztek el. A helyi köveken a kutatók türk feliratokat azonosítottak.
A felfedezés előtt a szakértők úgy gondolták, hogy hasonló lelőhelyek csak Ulánbátortól nyugatra találhatóak. A régészek úgy vélik, hogy a közelmúltban azonosított feliratok segítségével tisztázhatják a középkori Kelet-Mongólia hatalmi viszonyairól kialakított képet.
Az uralkodó helyettesének épült
A kutatók a komplexum közepén egy kőszarkofágot találtak, melyben egykor valószínűleg egy halottest is volt. A sír körül hatalmas oszlopok álltak, melyekre feliratokat véstek. A szakértők minden egyes feliratnál több mint 100 törzsjelet, úgynevezett tamgát azonosítottak.
A csapat a szarkofágban talált szén, báránybőr és lócsont szénizotópos elemzésével következtetni tudott a lelőhely korára. Az adatok alapján a nyughelyet a 8. században, a Második Türk Birodalom időszakában alakították ki.
Oszava a feliratok megfejtése után arra jutott, hogy az emlékmű egy igen fontos türk előkelőnek, egy jabgunak épült. Bilge kagán uralkodása alatt (716-734) a jabgu a kagán utáni második legjelentősebb méltóság volt. A jagbuból aztán Tengri kagán uralkodása során (734-741) tölisz sad vált, akinek a keleti területek ellenőrzése volt a feladata.
Az új eredmények azt mutatják, hogy Dongojn sire környéke központi terület lehetett a Második Türk Birodalom keleti részén.
A kutatók szerint a nyughely vizsgálata segíthet a korabeli erőviszonyok, illetve a türkök és a helyi népek, például a kitajok, tatabik és tatárok közti politikai és katonai kapcsolatok megértésében. Az oszlopok elrendezéséből ráadásul az ősi nomádok vallási elképzeléseire és világnézetére is következtetni lehet.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
