Az egész országot sokkolta a debreceni hármas ikrek édesanyjának halála: az úgynevezett HELLP-szindróma bizonyult végzetesnek. Az eset kapcsán annak jártunk utána: mi is ez a kevéssé ismert, mégis nagyon veszélyes betegség.
A legveszélyesebb szövődmény
Eredetéről, okáról máig viták folynak, ami viszont tény: kialakulása évről-évre gyakoribb, mára a fejlett országokban
Terhességi toxémiáról van szó, ami az anya olyan megbetegedését jelenti, amely kizárólag a terhesség kapcsán, a várandósság második felében jelentkezik. Folyadékvisszatartással kezdődik, vizesednek a kezek és a lábak, a folyadék a vérkeringésbe is bekerül, emelkedik a vérnyomás, fehérje jelenik meg a vizeletben.
A HELLP ezek legveszélyesebb szövődménye, mind félünk tőle, mert hirtelen alakul ki szélsőséges kockázat: az anyát és a magzatot is elveszíthetjük
– mondja a 24.hu-nak Dr. Alexanjan Nelli szülész-nőgyógyász.
Vészhelyzet
Kezdeti jelként a kismama végtagvizesedést és magas vérnyomást tapasztal, ami viszont számos más okból is előfordulhat a terhesség idején. Ezért lényeges a lehető legkomolyabban venni a rendszeres terhesgondozást, illetve az orvosnak is folyamatosan szem előtt kell tartania ezt az eshetőséget:
Igaz, sokszor ez sem elég, a HELLP hirtelen alakul ki és válik életveszélyessé. A vérnyomás az egekbe szökik, a laborleletek kóros értékeket mutatnak, epilepsziához hasonló görcsös rohamok lépnek fel. A legfontosabb kockázati tényezők ilyenkor:
- a vesék leállása,
- agyvérzés,
- a méhlepény idő előtti leválása,
- erős vérzés.
Gyakorlatilag egyik percről a másikra az egész szervezet működése a feje tetejére áll, rohanni kell műtőbe, alapvetően az anya szervezetét kell tehermentesíteni. Császárral kiemelni a babát, menteni az ő életét. Az anya vérnyomását minden eszközzel le kell szorítani, közben természetesen kezelni az esetlegesen fellépő további következményeket
– mondja a szakorvos.
Sokszor már késő, és a HELLP bárkinél, bármikor előfordulhat. Kialakulásának esélyét a szülésznőgyógyász szerint megelőzéssel csökkenthetjük, ami ez esetben a minden szempontból jól gondozott terhességet jelenti a fogantatástól a szülés utáni hetekig.
Császár a 30. hét előtt
Nézzük most a betegséget általánosságban a Dr. Hupuczi Petronellának, a Maternity klinika szakorvosának leírására támaszkodva.
A HELLP-szindróma a szülések kevesebb mint egy százalékánál fordul elő, klasszikus megjelenése 25 év feletti, többedszer szülő nőkre jellemző, akiknél a korábbi terhességek normál lefolyásúak voltak.
A halálozási arány anyák esetében körülbelül 20 százalék.
Létezik egy korai, a terhesség második harmadában jelentkező típusa, ennek hátterében a magzatot tápláló lepény betegsége áll. A folyamat a lepény kóros kialakulásával már az első három hónapban elkezdődik, de a tünetek csak a 20. hét után jelennek meg.
A jellemző laboratóriumi eltérések, mint a vörösvértestek szétesése, emelkedett májenzimek és alacsony vérlemezkeszám mellett megjelenhet magas vérnyomás és fehérjeürítés az anyánál, a magzatot érintve méhen belüli sorvadás, kevesebb magzatvíz.
Nagyon súlyos állapot
A másik típus a 32-34. hétben váratlanul jelentkezik és kialakulhat szülés után is. A legjellemzőbb tünetek:
- fájdalom a gyomor vagy a jobb bordaív alatt,
- hányinger, hányás,
- homályos látás,
- erős fejfájás,
- rossz közérzet.
Az elég általános tünetek és a változatosan megjelenő kórkép miatt időbe telhet a helyes diagnózis felállítása, ami a HELLP e-típusa esetén önmagában nagyon súlyos következményeket hordoz. Elégtelen ellátás esetén a kismama gyakran szembesül szövődményekkel, mint például véralvadási zavar, lepényleválás, veseelégtelenség vagy agyvérzés.
Kiemelt kép: Thinkstock
