Tudomány

Az őskori nők erősebbek voltak, mint napjaink profi evezősei

Szakértők egy csoportja a mai és az ősi női csontokat hasonlította össze. Az elemzés alapján a korai mezőgazdaság idején a nők karjai erősebbek voltak, mint a Cambridge-i Egyetem világklasszis női evezőseié.

Cambridge-i Egyetem új kutatása alapján a mezőgazdaság hajnalán, a növénytermesztés első 6000 évében a nők karjai jóval erősebbek voltak, mint a mai evezősbajnokoké. A szakértők szerint az elképesztő erő a talaj megmunkálása, a kézzel történő aratás, illetve a gabona órákon át tartó őrlése miatt alakult ki.

Egészen mostanáig a bioarcheológusok a múltbéli női csontokat férfiak csontjaihoz hasonlították. Az efféle elemzés azonban csalóka, ugyanis a két nem csontjai másként reagálnak a terhelésre. Éppen ezért a szakértők eddig alábecsülték a történelem előtti nők fizikai erejét.

Ez az első kutatás, amely az őskori nők csontjait hasonlítja össze a maiakéval

– mondta Alison Macintosh, az új tanulmány vezető szerzője. A szakértő hozzátette, a vizsgálattal közelebb kerültek annak megértéséhez, hogy mennyire intenzív, változatos és fáradságos volt a nők viselkedése évezredekkel ezelőtt.

A kutatásban a csapat CT-vel elemezte modern női sportolók, például futók, evezőzök és futballisták felkar- és sípcsontjait. A szakértők ezután a korai neolitikumtól a középkorig több női csontot is megvizsgáltak.

A fizikai hatások és az izmok aktivitása mind terhelik a csontokat. Idővel a csontok erre szerkezetei átalakulással reagálnak. Macintosh szerint az új adatok tükrében következtetni lehet arra, hogy őseink milyen típusú munkát végeztek.

A kutatás során a csapat többek között az idei Oxford-Cambridge-evezősverseny bajnokait is tanulmányozta. A húszas éveik elején járó sportolók naponta kétszer edzenek, és hetente átlagosan 120 kilométert eveznek.

A 7400-7000 évvel ezelőtti nők lábai a modern sportolókéhoz hasonlóan erősek voltak.

Karcsontjaik azonban méreteikhez képest 11-16 százalékkal lehettek erősebbek, mint a mai evezősöké.

Az átlagos cambridge-i hallgatóknál viszont már 30 százalékkal voltak edzettebbek.

A szakértők nem tudják pontosan, hogy mi okozta a csontok átalakulását, de valószínű, hogy a fizikailag rendkívül megterhelő őrlés áll a háttérben. A neolitikumban sokáig kézzel, két kő között őrölték a gabonát, ilyen módszerrel pedig akár 5 óráig is eltarthat a feladat elvégzése.

Az őskori nők azonban egyéb kemény fizikai munkát is folytattak, például élelmet és vizet hordtak az állatoknak.

(Kiemelt kép: 36clicks/Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik