A marsi körülmények igencsak különböznek a földiektől: a vörös bolygónak sokkal ritkább a légköre, mint a Földé, és az atmoszférikus nyomás is csupán 7 millibar a földi 1000 millibarhoz képest. Részben ennek köszönhető, hogy a felszíni hőmérséklete sem hasonlít a bolygónkéhoz.
Ennek ellenére vannak olyan időszakok, amikor viszonylag meleg van a felszín közelében – és ez az, ami beindítja azokat a felszínformáló folyamatokat, amelyek a körülményekhez képest furcsa képződményekért felelnek.
Kevés víz is elég a felszín alakításához
Az Open University tudósai a Mars Szimulációs Kamrájában figyelték meg a folyamatokat. Ez egy olyan eszköz, amelyben a kutatók képesek tökéletesen rekonstruálni a marsi felszíni körülményeket, így a hőmérsékletet és a légkört is.
Kiderült, hogy a melegebb időszakok során az alacsony atmoszferikus nyomásnak köszönhetően a víz elkezd hevesen forrni, az így keletkező gőz pedig gyakorlatilag lebegteti a por- és lerakódás-részecskéket, és akár nagyobb távolságokra is elhordja őket.
A kutatók szerint már nagyon kevés vízmennyiség is elég arra, hogy komolyabb felszínformálódás jelenjen meg. A földi léptékekhez képest – azokat a képződményeket, amelyekről azt hittük, hogy nagyobb mennyiségű víz szükséges a kialakulásukhoz.
Jó, de honnan jött a víz?
A kutatásunk során felfedeztük, hogy ez a levitációs jelenség, amelyet a forrásban lévő víz okoz az alacsony légnyomásnak köszönhetően, lehetővé teszi, hogy a homok- és üledékrészecskék messzebbre szállítódjanak
– írta dr. Jan Raack, az Open University kutatója és a tanulmány vezető szerzője egy sajtóközleményben.
A Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt is megemlítik, hogy a marsi víz eredetéről még sokkal többet kell megtudniuk, ehhez nagy segítséget nyújthat majd a 2020-as ESA ExoMars misszió.
A felfedezés segítségével nemcsak a Mars felszínének formálódását érthetjük meg jobban, hanem a hasonló, alacsony légköri nyomással rendelkező bolygókét is, Naprendszeren innen és túl.
(Kiemelt fotó: NASA)
