Elsőre meglepőnek tűnhet, de a lenyűgöző génszerkesztési módszerrel, a CRISPR-rel nem először próbáltak mikroorganizmusokat rávenni az adattárolásra.
A technikával korábban már számtalan érdekes kísérletet végeztek: különböző génmódosított rovarokat teremtettek, illetve disznódonorok sejtjeit tisztították meg az emberre veszélyes kórokozóktól. Ezeket a kutatásokat többnyire orvostudományi célokkal hozták létre.
A génmódosítási technika kulcsa a CRISPR-hez kapcsolódó Cas fehérjék viselkedése. Ezek a proteinek olyanok, mint a számítógépek vágólapjának DNS változatai: segítségükkel a kutatók a számukra megfelelő helyen vághatják el, majd illeszthetik össze a nukleinsavakat.
Az új kísérletben a csapat Eadweard J. Muybridge egyik fotósorozatának GIF változatát használta. A szakértők a Cas1 és Cas2 fehérjék segítségével rögzítették a baktériumokban a fájl egyes képkockáinak sorrendjét, majd 90 százalékos pontossággal ki is tudták nyerni a képsorokat az E. colik telepéből.
Tanulmányukban a kutatók azt írják, a rendszerben megvan a potenciál, hogy tetszőleges információt írjanak vele a genomba. A csapat kísérletében a CRISPR-Cas módszerrel a fekete-fehér képek pixeljeinek értékét és a rövid mozgófilmet kódolták az élő baktériumok populációjába. Céljuk eléréséért kitolták az efféle adattárolási technika határait, és mindent megtettek, hogy minimalizálják ezeket a korlátokat.
Seth Shipman, a tanulmány vezető szerzője szerint koncepcióigazoló kísérletük azt modellezi, hogy a jövőben miként lehet majd a sejteket saját létezésük adathordozójaként felhasználni. Képzeljük csak el, ha a vizsgált sejt éppenséggel egy neuron, elemzésével elképesztő dolgokat deríthetnénk ki az emberi agyról.
A módszer hipotetikusan arra is alkalmas lenne, hogy egyetlen szobában raktározzuk el az emberi faj által létrehozott összes információt.
A DNS egy kiváló eszköz az adatok tárolásához
– írják a kutatók. Ezt az elképzelést új kutatásuk tökéletesen alátámasztja.
