Ma már köztudott, hogy az élethosszig tartó egészség és a hosszú élet titka a genetikán túl a környezeti hatásokon és az életmódon múlik. Utóbbi egy nagyobb szelete a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás, aminek alapszabályaival mindannyian tisztában vagyunk, mégis könnyen fordulhatunk tévútra.
Az étrend-kiegészítők sok-sok milliárdos piacán érdemes nyitott szemmel járni, így a felesleges illúziókat éppúgy elkerüljük, mint a pénzkidobást.
Mennyire üdvözlendő az étrend-kiegészítők manapság tapasztalható divatja, mikor, kinek és mi ajánlott? És mi a helyzet a zöldségek és gyümölcsök csökkenő beltartalmi értékeivel? Shenker-Horváth Kinga dietetikust, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagját kérdeztük.
Van, amikor kell
Mindig az az elsődleges, hogy a szervezet egyensúlyi állapotához, élettani működéséhez szükséges tápanyagokat egy megfelelően összeállított és egyénre szabott étrenddel kapjuk meg. Vannak azonban olyan állapotok, mint például a gyermektervezés és várandósság időszaka, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, ételintoleranciák, -allergiák, felszívódási és anyagcsere-zavarok, fogyókúra vagy vegetáriánus életmód folytatása, amikor szükségessé válhat bizonyos étrend-kiegészítők használata.
A D-vitamin-ellátottság sem csak dietetikai kérdés, Magyarországi éghajlaton az év felében, pont a most következő időszakban, októbertől-márciusig a lakosság jelentős részének szükséges D3-vitamin-kiegészítés, melyet a D-vitamin szint mérése (laborvizsgálat) alapján, orvosi egyeztetést követően kezdjünk alkalmazni.
Továbbá a sport is szinte elképzelhetetlen étrend-kiegészítők nélkül, mind a hobbi, mind az élsportolók extrémen fogékonyak a használatukra. Szabadidő sportolók esetében azonban erre sok esetben nincs szükség.
Az étrend-kiegészítők kedvezően és kedvezőtlenül is hathatnak egészségünkre, amennyiben szeretnénk ilyen készítményeket használni, akkor az egészségi állapotunknak és céljainknak megfelelő termék(ek) személyre szabott alkalmazását illetően konzultáljunk orvossal és dietetikus szakemberrel
– javasolja a dietetikus.
Veszélyeket rejthet
Shenker-Horváth Kinga szerint nem igazán üdvözlendő trend, hogy manapság ennyire divat az étrend-kiegészítők szedése.
Nagy veszélyt jelenthetnek a kétes eredetű, ellenőrizhetetlen összetételű, sokszor ártalmas anyagokkal szennyezett termékek, kisebb bajként pedig veszélytelen, de hatástalan készítményekhez juthatunk, nem mellesleg magas áron. Azokkal az étrend-kiegészítőkkel is érdemes vigyázni, amelyek az ajánlásokhoz képest a sokszoros mennyiséget tartalmaznak egyes vitaminokból, ásványi és egyéb anyagokból.
A metabolikus folyamatainkhoz körülbelül 80-200 mg C-vitaminra van szükségünk, az e fölött bevitt mennyiséget nem raktározza el a szervezetünk, így a több ezer forintos megadózisú C-vitamin-készítményekkel mindössze drága vizeletet érünk el. Napi 3000 mg-os bevitel felett pedig már hasmenést és egyéb gasztrointesztinális problémákat is okozhatunk magunknak.
A legálisan kapható termékek felhasználási útmutató szerinti adagolásával önmagában nagy bajt nem csinálhatunk. Megeshet viszont, hogy az egyszerre alkalmazott különböző étrend-kiegészítő készítmények hatóanyagai
A lényeg tehát, hogy laikusként ne pusztán a legjobban hangzó reklám alapján vásároljunk, hanem tényleg járjunk utána. A dietetikus szakember laboreredmények, egészségi állapotunk, táplálkozási szokásaink és életmódunk ismeretében javasolhat megfelelő étrendet, illetve étrend-kiegészítőt, amennyiben szükséges.
A zöldség-gyümölcs már a múlté?
Gyakran elhangzik az étrend-kiegészítők nélkülözhetetlenségét alátámasztó érvként, miszerint a mai zöldségek és gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma az elmúlt évtizedekben olyan mértékben lecsökkent, hogy napi szükségletünket csak étrend-kiegészítőkkel tudjuk fedezni belőlük.
Tudományos eredmények szerint valóban megfigyelhető esetükben egy mérsékelt tápanyagtartalom csökkenés az elmúlt időszakban, azonban ki kell hangsúlyozni: a zöldség- és gyümölcsfélék továbbra is vitaminokban és ásványi anyagokban a leggazdagabb élelmiszereink, ezért az étrendünk szerves részét kell képezniük
– mondja Shenker-Horváth Kinga.
A legújabb táplálkozási ajánlás szerint legalább négy adagnyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk naponta, a tápanyagtartalom maximalizálása érdekében ráadásul minél többféle színűt, idényjellegűt és hazait.
Az egészségért meg kellene enni a szivárvány színeit
A legjobb, ha naponta belekóstolunk a szivárvány színeibe, és ez semmiképp nem valami szakmai széplelkűség: a zöldségek, gyümölcsök színe ugyanis a bennük rejlő értékes biológiailag aktív hatóanyagokról (fitonutriensek) árulkodik. A teljesség igénye nélkül:
- Lila és vörös: antocián (áfonya, málna);
- Piros: likopin (paradicsom, görögdinnye);
- Narancssárga: karotin (sárgarépa, sütőtök);
- Sárga: kriptoxantin (citrom, ananász);
- Zöldessárga: lutein és zeaxantin (avokádó, zöldbab);
- Zöld: klorofill (fejes saláta, brokkoli).
Jegyezzük azért meg: még a közepesen egészségtudatos emberek is gondolhatják úgy, minek a színeket rendezni, beltartalmat számolgatni, amikor a hatóanyagokat egyszerűbben, esetenként talán olcsóbban is egy tablettába sűrítve megkaphatják? Erre ad választ cikkünk következő része.
(Kiemelt kép: DESEO / Photononstop)
