Az ember által kiváltott földrengések hátterében a leggyakrabban a bányászati projektek, illetve a gátak mögött felduzzasztott víztömegek állnak – számol be a Science Daily. Miles Wilson, a Durham Egyetem munkatársa szerint emellett az olaj- és gázkitermelés során használt hidraulikus törők is komoly problémát okoznak. A kutató jelenleg a HiQuake (Human-Induced Earthquake Database) adatbázis fejlesztésén dolgozik.
Wilson szerint az utóbbi években a fúrásokon egyre többször használnak olyan eszközöket, melyek mikrorengéseket váltanak ki.
A szakértő megjegyezte, egyéb emberi tevékenység is emelheti a katasztrófák kockázatát, ilyenek például a nukleáris robbantások és a nagyobb felhőkarcolók építkezései.
A HiQuake eredeti verzióját még 2016-ban dolgozták ki. Az adatbázis létrehozásához Wilson és kollégái olyan tanulmányokat, tudományos prezentációkat, cikkeket, illetve ipari és állami jelentéseket elemeztek, melyek ember okozta földrengésekre utaltak. A szakértők 150 évre visszamenőleg vizsgálták a földmozgásokat, a legtöbb tanulmányozott rengés 3-4-es erősségű volt.
Az adatbázis legnagyobb földmozgása a 2008-as, 7,9-es vencsuani esemény, melynek epicentrumától néhány kilométerre egy víztározó feküdt. A kutatókat meglepte, hogy ilyen jelentős katasztrófát is kiválthat az ember, igaz, a víztározó csupán a végső lökést adta meg a természetes módon felgyülemlett nyomásnak.
Az elemzés alapján az emberek számtalan módon képesek földrengéseket kiváltani. Wilson hozzátette, a kérget érintő emberi tevékenység a jövőben minden bizonnyal fokozódni fog. A kutató szerint egy nap eljöhet az idő, amikor egyensúlyt kell találni a földmozgások kockázata és az energiaszükséglet között.
