A Földet kialakulása közben és az első néhány évmillió során szinte folyamatosan meteorok bombázták, jó részük bizonyítékot is hagyott maga után becsapódási kráterek formájában.
Csakhogy a kráterből általában leginkább csak az űrkavics méretére lehet következtetni, ugyanis ütközés után a felszabaduló energiák miatt maga a meteor teljesen elpárolog és elporlad, ugyanez igaz a becsapódás helyéről kidobódó anyag nagy részére is.
Nem úgy a kanadai Mistasin-tó krátermedre, ahol kutatók képesek voltak tanulmányozni a cirkon cirkóniává való átalakulását. Ez pedig a hőmérséklet meghatározásánál nagyon is fontos.
Olvadtunk, mint a vaj
Ez csak azért érdekes felfedezés, mert az egyébként 16 kilométer széles kráter így mesél arról, hogy milyen anyagból álló meteor csapódott be a keletkezésénél, és arról is, hogy ekkor hány Celsius fok volt a környező hőmérséklet.
Kiderült ugyanis, hogy a Mistastin-tó medrét kirobbantó meteor a felelős az eddig a Föld felszínén mért legmagasabb hőmérsékletért is: Ráadásul nem is csak 16, hanem 28 kilométer átmérőjű krátert fúrt a földbe, ez aztán idővel erodálódott, és kisebbé vált.
Drágakövek a becsapódás helyszínén
A felszíni hőmérsékletet a nemzetközi tudósokból álló kutatócsapat abból tudta megállapítani, hogy a kráterben nyomon követett kémiai reakcióhoz, vagyis a cirkon cirkóniává átalakulásához nagyon magas hőmérséklet, minimum 2307 Celsius-fok kell.
A cirkon (cirkónium-szilikát, ZrSiO4) csak ezen a hőfokon kezd el cirkónium-dioxiddá (ZrO2A) alakulni, utóbbi kristályai köbös rendszerűek, amit csak magas hőmérsékleten bekövetkező átkristályosodás okozhat.
A meteor becsapódása felmelegítette annyira a levegőt és a kőzetrétegeket, hogy a cirkon minden probléma nélkül cirkóniává kristályosodott. Azt persze már eddig is tudtuk, hogy egy ilyen becsapódás azzal jár, hogy rengeteg hő szabadul fel az ütközésből, de
A kutatók az Earth and Planetary Science Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban megjegyzik: ez az első eset, hogy a cirkóniát hőmérsékletmeghatározásra használják. Az esemény nem pont ma történt: a számítások szerint nagyjából 38 millió évvel ezelőtt érkezett hozzánk a meteor.
Fontos megjegyezni, hogy – a mesterséges hőmérséklet rekordját a Nagy Hadronütköztető (LHC) tartja, amelyben kvark-gluon plazma létrehozása közben 5,5 trillió (!) Celsius fokot sikerült összehozni.
(Kiemelt fotó: Tomas van der Weijden)
