Kutatók egy csoportja a közelmúltban a Systematic Entomology folyóiratban megjelent tanulmányban írta le az új fajt, a Linguamyrmex vladot. A „vlad” szó a 15. századi fejedelemre, III. Vladra, azaz Drakula grófara utal – nem véletlenül.
Az állat kövületét a mianmari Hukavng-völgynél fedezték fel, a maradványokat borostyán őrizte meg – a térségben egyébként számtalan hasonló leletet találtak már. A New Jersey Műszaki Intézet és az Amerikai Természettudományi Múzeum munkatársai röntgensugárral, fénymikroszkóppal, CT-vel és más képalkotó módszerekkel vizsgálták meg a fosszíliát.
A rovar a késő kréta kor alatt élt, mintegy 98,9 millió éve. A borostyánban konzerválódott példány, amely feltehetőleg egy dolgozó volt, csupán néhány milliméter hosszúra nőtt. A kréta többi fajához hasonlóan ez a rovar is sokban különbözött a modern hangyáktól.
Az élőlény szarva az erősítésnek köszönhetően feltehetőleg jobban ellenállt a nyomásnak és torzulásnak, mikor a hangya leszúrta zsákmányát.
A szakértők korábban is találkoztak már olyan rovarokkal, melyeknek bizonyos testrészeiben fémek is előfordultak. Az állatok általában kalciummal, mangánnal, cinkkel és vassal erősítik testüket. Valószínűleg az új faj is ezeket az anyagokat hasznosította.
A L. vlad szarván olyan szőrszálakat is felfedeztek, melyek sokban emlékeztetnek a mai csapdarágójú hangyák állkapcsán látható szőrszálakra. Ezt leszámítva azonban a faj nem túl sokban hasonlított napjaink rovarjaira.
Az élőlény állkapcsai közt olyan csatornák helyezkedtek el, melyekkel az állat prédái testnedveit, például hemolimfáját szívhatta – ez a folyadék az ízeltlábúak „vére”. A kutatásban vizsgált egyed kövülete egy méretes lárva fosszíliája mellett került elő. Nem lehetetlen, hogy a nagyobb rovar a hangya zsákmánya volt.
