A furcsa külsejű, hosszú nyakú élőlény egy plezioszaurusz volt – sokban hasonlított a Loch Ness-i szörny népszerű ábrázolásaira. A 8 méteres csontváz maradványait egy agyaggödör kiásása közben fedezték fel Sarstedtnél, Hannover közelében. A lelet 1964-ben egy magángyűjtőhöz került.
Bár a kövületet több mint fél évszázada találták meg, csak a közelmúltban tudta tanulmányozni egy nemzetközi kutatócsapat. Sven Sachs, a bielefeldi Természettudományi Múzeum szakértője és az új tanulmány vezető szerzője szerint megtiszteltetés volt a sarstedti plezioszauruszt elemezni. A vizsgálat során kiderült, hogy a fosszília egy korábban ismeretlen fajhoz tartozott.
A lelet az állat koponyájának jelentős részét, illetve a csigolyáit, bordáit és négy uszonyszerű végtagjának csontjait tartalmazza. Jahn Hornung, a tanulmány társszerzője szerint a faj állkapcsai igen egyediek voltak, a széles állhoz hatalmas, kiugró felső koponya kapcsolódott. Az élőlény alsó fogai oldalra álltak.
Ezek valószínűleg a kisebb halak és tintahalak elejtését szolgálták, melyeket aztán egyben nyelt le
– mondta Hornung. A felső állkapocsban olyan belső csatornákat is azonosítottak, melyekben a vadászatot segítő receptorok idegei helyezkedhettek el.
Az elemzés krónikus baktériumfertőzés nyomát is felfedte a csontokban, ami arra utal, hogy az érintett példány olyan tartós betegségben szenvedett, amely akár végzetes is lehetett.
Az új faj felfedezése azért jelentős, mert az élőlény a legkorábbi ismert elazmoszauruszok közé tartozik. Ezen kifejezetten hosszú nyakú plezioszauruszok a kréta kor alatt váltak elterjedté, majd a dinoszauruszok kipusztulásával tűntek el, mintegy 66 millió éve.
A Lagenanectes richterae 132 millió éve élt a mai Észak-Németország területén fekvő sekély tengerben.
