A közelmúltban többször foglalkoztunk a mezőgazdaságban és a kiskertekben komoly károkat okozó, inváziós ázsiai márványospoloskával, amely ősszel tömegesen a lakásokba repülve a városlakóknak is bosszúságot okoz.
A rossz hír, hogy kiválóan érzi magát Magyarországon, szépen szaporodik, aktívan terjed és most már biztosan megvetette a lábát hazánkban.
A még rosszabb, hogy a környezetvédelmi és egészségügyi aggályokat felvető széles hatásspektrumú rovarölőkön kívül nincs ellene hatásos fegyver. A legjobb megoldás az lenne, ha megtalálnánk az állat hatékony természetes ellenségét, ha valamely faj rákapna a márványospoloska „ízére”. Egyelőre nem ismerünk ilyet – volt a végszó legutóbbi cikkünkben.
Erre pedig egy olvasónk reagált, aki ugyan nem szakember, de küldött egy videót, amin egy darázs épp egy márványospoloskát gyilkol.
A videót Szentessy Anna készítette Budapesten, a Szent János Kórháznál:
Szép munka, de kevés
Ő lenne a megmentő? Sajnos nem. A felvételen egy társas életmódot folytató kecskedarazsat (Vespula vulgaris) látunk, amely valóban poloskát igyekszik legyűrni. Ha sikerül neki – és általában sikerül – feldarabolja a rovart, táplálékként viszi a fészekbe, „poloskahúson” fog felnőni a következő generáció.
Üdvözlendő a fullánkos tette, de:
társasdarázs-fajaink nem jelentenek megoldást a poloskák ellen, mert nagyon generalisták, nem fognak poloskára specializálódni. Számukra ugyanúgy táplálékot jelent a hernyótól kezdve a méhen és különböző rovarokon át a kidobott párizsi szeletig minden, mint a poloska
– magyarázza a 24.hu-nak Dr. Vas Zoltán biológus, muzeológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője.
Ami a darázs-poloska összefüggést illeti, szóba jöhetnek még a hazánkban őshonos, parazitoid életmódot folytató fürkészdarazsak. A petefürkészek saját petéiket más rovarok petéibe rakják, ami az utóbbi számára a biztos pusztulást jelenti. Volumenében komolyabb kárt okozhatnának a portyázó, vadászgató társas darazsaknál, de mindeddig nem ismert olyan faj, amely erre a poloskafajra specializálódott volna.
Olyan kell, aki már bizonyított
Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Dr. Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékének docense is.
A poloskák természetes ellenségéről akkor lesz érdemes beszélni, amikor felbukkan az az ígéretes faj, amely Európa vagy az Egyesült Államok területén már a gyakorlatban is bizonyított. Mit jelent ez? Olyan parazitoid fajt, amelyről laboratóriumi vizsgálatok előzőleg igazolják az alábbiakat:
- Hatékony: jelentős arányban parazitálja a poloskafaj tojásait.
- Specialista: más élő szervezeteket – beleértve a rokon, de nálunk is őshonos, lényeges gazdasági és egyéb problémát nem jelentő poloskákat – nem parazitál.
- Megfelelő számára a hazai klíma és környezet: tartósan fenn tud maradni szabadföldi körülmények között is.
A legjobb lenne tehát, ha ismertté válna, hogy a fenti módon „előtesztelt” faj valahol a világon már a környezetbe kijuttatva is bevált: a klasszikus biológiai védekezés keretén belül kockázat nélkül, de legalábbis elhanyagolható ökológiai kockázattal hozza az eredményt. Vagyis már rövid távon nagymértékben csökkenteni képes a márványospoloska-népességet.
Ha ez mind megvan, hazánkban is reményteli módon tesztelhető lenne. Az idegenhonos fajoknak nemcsak a véletlen behurcolásával, hanem a tudatos, de átgondolatlan betelepítésével is nagyon komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhatunk.
(Kiemelt kép: Klaus Nowottnick / DPA )
