Belföld

A -20 fok sem menti meg Magyarországot a poloskáktól és a vérszívóktól

Odakint repkednek a mínuszok, megfagyott a táj, jeget visznek hátukon a folyók, az egyszeri magyar laikus bámul kifelé az ablakon, és az egyre közelebbi jövőről mereng. Látja magát nyári estéken a kertben anélkül, hogy a szúnyogok véres húspogácsává csípjék, hogy darazsat nyeljen a sörével. Kimerészkedik a parkba, erdőbe a kullancsoktól óvó térdig húzott zokni, ütközésig kötött bakancs nélkül, langyos őszi napokon is sarkig meri tárni az ablakot, mégsem repülnek be százával a poloskák és harlekinkaticák.

Teszi ezt gondolatban teljes nyugalommal, hiszen számos alkalommal olvashatta, hallhatta, hogy egyes rovarok, ízeltlábúak cseppet sem kívánt mértékű elszaporodásáért részben a közelmúlt enyhe telei felelősek. E nyomon indulva, a fagytól lelkesítve kérdeztük Merkl Ottó entomológust, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusát, hogy a mostani kemény mínuszok valóban rendet vágnak-e a kártevők soraiban?

A válasz nagyon egyszerű és kijózanító: nem. Hiába mérünk mostanában országszerte -15, akár -20 fokot, a nyári esték ettől még nagy valószínűséggel nem lesznek érezhetően szúnyog-, kullancs- vagy poloskamentesebbek.

-50 fokban is túlélhetnek

Ne feledjük, hogy a mostani hőmérsékletek megfelelnek az átlagos magyar téltől elvárhatónak, a hazánkban honos fajok ehhez alkalmazkodtak: a legtöbbjük -15 fokot még bőven átvészel. Olyan helyekre húzódik, ahol a “kintinél” melegebb van: repedésekbe, korhadt fatuskókba, az avarba, beássa magát 30-40 centire a talajba, hogy a lakásokról, pincékről, garázsokról és sufnikról már ne is beszéljünk.

Érdekes, hogy a fa korhadása némi hőt is termel, járatai óvnak a kinti széltől, vagyis bármilyen elhalt tuskó, törzs, vastagabb ág komoly túlélési esélyt kínál lakóinak. A különböző fajok más-más állapotban telelnek át, és ha egyes imágók – azaz a kifejlett rovarok – meg is fagynak, idén már nem szívják az ember vérét, nem repülnek a sörbe és a lakásba.

A peték azonban, és szinte mindegy is, milyen fajról van szó, úgy nagyságrendileg -50 fokot még képesek túlélni. Nagyon alacsony a víztartalmuk, akár a növényi magvaknak. Van tovább is. Tegyük fel, valami iszonyatos kataklizma folytán elpusztul a nyáron, kora ősszel lerakott peték 99 százaléka. A rovarvilágot ez nem zavarja, a maradék egy százalékból vígan felépül az állomány, miután beköszönt az első melegebb nap

– emeli ki Merkl Ottó.

Legfeljebb a rovarevő állatok lesznek kissé éhesebbek abban az évben. Hiába, a természet tökéleteset alkotott még akkor is, ha az embernek ez nem mindig van ínyére – jegyzi meg itt a laikus újságíró.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

Poloskák, katicák, szúnyogok – az idegenhonos fajok

A szakember viszont az idegenhonos fajokkal folytatja, elsősorban a harlekinkaticával, a jelentős mezőgazdasági károkat okozó burgonyabogárral, vándorpoloskával, ázsiai márványospoloskával. De ide tartoznak a dengue-láz, a chikungunya-láz, a nyugat-nílusi láz, a zika terjesztésére képes szúnyogok is: az egyiptomi szúnyog, a tigrisszúnyog vagy a jobb híján koreai szúnyognak nevezett Aedes koreicus. Utóbbi pécsi megjelenése tavaly júliusban keltett aggodalmat.

Az Észak-Amerikából, Kína belső területeiről származó fajok, mint a burgonyabogár, a harlekinkatica vagy az ázsiai márványospoloska nem jön zavarba a mi telünktől, őshazájukban pont ilyen, vagy még zordabb napokat kell kibírniuk. Egyedszámukat önmagában a mostani hideg tehát nem igazán befolyásolja.

A fent említett szúnyogok viszont trópusi vidékeken őshonosak. Jóval melegebb klímához szoktak, egyértelműen a globális felmelegedés következményeként vált számukra Magyarország élhető hellyé. A -10, -20 fokos hideg már sok nekik, így a veszélyes betegségeket terjesztő vérszívók hazánkban hébe-hóba áttelelő példányai most minden bizonnyal elpusztulnak

– mondja Merkl Ottó.

De ez csak félgyőzelem, a klímaváltozás miatt előbb-utóbb végleg megtelepedhetnek. Ne feledjük azt sem, hogy ezek a szúnyogok az ember közelében élnek, többnyire a kertben felejtett gumiabroncsban, kisebb-nagyobb edényben, tálkában összegyűlt víztestbe petéznek. Márpedig a városokban mindig melegebb van, de még egy házfalnak támasztott gumi is kellemesebb környezet, mint a vadon.

Hamis illúziók

Mégis, akkor miért ragadt be sokaknak, hogy majd a kemény tél megszabadít tőlük? A szakértő szerint csupán vágyvezérelt gondolkodásról van szó, amit statisztikákkal majdnem lehetetlen alátámasztani. Ha egy-egy évben némely fajból a szokottnál kevesebb van, azt a tél számlájára éppúgy írhatjuk, mint a nyári aszályéra vagy ezernyi más tényezőjére.

A rovarok kiszámíthatatlan túlélőbajnokok, sokszor a kutatókat is megválaszolhatatlan kérdések elé állítják. Tény viszont, hogy egy hosszan tartó nyári szárazság jóval nagyobb pusztítást végez köreikben, mint a bármilyen téli hideg.

Nyilvánvalóan hatással van rájuk ez is, de ne ringassuk magunkat hamis illúziókba: idén nyáron sok lesz a szúnyog, mindent meg kell tenni a kullancs elleni védekezés érdekében, és ősszel megint százszámra söpörhetjük otthon a telelni vágyó poloskákat, katicákat.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.