Tudomány

Az élet egyik építőelemét azonosították egy távoli csillagrendszerben

A kutatók fiatal csillagok körül található gáz- és porhalmazban azonosították az élet egyik építőelemét, a metil-izocianátot.

A 400 fényévre, a Kígyótartó csillagképben fekvő IRAS 16293-2422-ban három fiatal csillag található. Bár a helyi égitestek tömege közel akkora, mint a Napé, még formálódásuk korai szakaszában járnak.

A szakértők a közelmúltban egy komplex szerves molekulát, a metil-izocianátot azonosították a rendszerben. Ez az első alkalom, hogy az anyagot Nap-szerű protocsillagok közelében felfedezték. Korábban a kutatók már kimutatták egy cukor, a glikolaldehid jelenlétét a rendszerben – ez a vegyület az RNS-ek egyik építőeleme.

Niels Ligterink, a Leiden Csillagvizsgáló munkatársa, illetve Audrey Coutens, az University College London kutatója szerint a rendszer egyre többet ad. Az IRAS 16293-2422-ben azonosított molekula szintén fontos szerepet játszik az élet kialakulásában, ugyanis elengedhetetlen a peptidek és az aminosavak szintetizálásában. Ezen anyagok pedig a fehérjéket, azaz a biológiai élet alapját építik fel.

Ligterink és Coutens saját kutatócsapatával vizsgálta a rendszert, a másik csapatot Rafael Martín-Doménech és Víctor M. Rivilla vezette. Az egymástól független felfedezésekről két tanulmány is megjelenik majd.

A szakértők az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével mutatták ki a rendszer belső régiójában található metil-izocianát molekulákat. A kutatók nagyon izgatottak, ugyanis a csillagok sokban hasonlítanak a korai Napra, a helyi körülmények pedig alkalmasak a Föld-szerű bolygók formálódásának.

A felfedezés közelebb viheti a tudósokat ahhoz, hogy megértsék, hogyan jelent meg az élet a bolygónkon.

A Naprendszerben található égitestek a Nap fejlődéséből hátramaradt anyagokból formálódtak. Éppen ezért az IRAS 16293-2422-hez hasonló rendszerek tanulmányozásával saját rendszerünk korai történetét is jobban megismerhetjük.

A kutatás során a csapatok a metil-izocianát kialakulását is modellezték. A szakértők arra jutottak, hogy az anyag jeges részecskéken jelenik meg, a csillagközi űrben uralkodó hideghez hasonló körülmények közt. Ez arra utal, hogy az anyag, amely a fehérjék egyik építőeleme, a fiatal csillagok többségének környékén megtalálható.

(Space.com)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik