A kutatók az elmúlt évtizedek során több fogságba esett óriásvírust is azonosítottak az északi sarkkör fagyott talajában. Több tudós is úgy gondolja, hogy ezen kórokozók a permafroszt olvadásával egy nap komoly problémát okozhatnak.
2015-ben a szakértők Szibériában fedeztek fel egy ilyen vírust, az 500 génnel rendelkező Mollivirus sibericumot, amely nagyjából 30 000 éves. Egy laboratóriumi kísérlet során a kórokozóval sikeresen fertőztek meg egy viszonylag védtelen amőbát.
A Mimivirusok, azaz az óriásvírusok egyik nemének első képviselőjét nagyjából egy évtizeddel korábban találták meg. Az oroszországi tundrában azonosított fajnak 1 200 génje volt, és kétszer akkorára nőtt, mint a korábban ismert vírusok – összehasonlításképp: a HIV-nek mindössze kilenc génje van.
Carl Zimmer, a New York Times tudományos rovatának vezetője, aki a közelmúltban könyvet jelentetett meg Planet of Viruses címmel, úgy véli, hogy viszonylag kicsi az esély arra, hogy az olvadás efféle problémát okozzon. Mivel az óriásvírusok általában az amőbákat fertőzik meg, nem túl valószínű, hogy az embereket is megbetegítsék. Zimmer szerint azok a vírusok, melyek már most is megtalálhatóak az állatokban és emberekben, sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek.
A Szibériában azonosított kórokozók ráadásul nem csak úgy kiolvadtak, hanem igen alapos kutatómunka és feldolgozás után tudtak csak szaporodni.
A felfedezés ennek ellenére igen fontos lehet, hiszen az újonnan megtalált vírusok elemzésével a korábban ismert fajokat is jobban megérthetjük. Az új kórokozók ugyanis jóval méretesebbek és fejlettebbek, mint az átlagos vírusok – nagyjából 30-szor nagyobbak, méretük a baktériumokéval vetekszik. Ekkora mintákkal sokkal könnyebb dolgozni, sőt, ezen fajok elemzésével az ősi vírusok történetét és a kórokozók evolúcióját is alaposabban megismerhetjük.
