A bűnbánó hó, vagy bűnbánó jég nevezetű formációk tál alakú mélyedések eróziójával jönnek létre. A pengeszerű képződmények nevüket onnan kapták, hogy úgy hajolnak, mint a spanyolországi nagyhét alatti körmenetek vezeklő tömegei.
John Moores, a torontói York Egyetem kutatója és az új tanulmány vezető szerzője szerint a törpebolygón lévő bűnbánó havak méreteit annak a teóriának az alapján számolták ki, mellyel a földi formációk kialakulását magyarázzák. A méretbeli különbségeket a környezetbeli egzotikus elérések okozzák.
A magasság mellett azonban akad még egy igen jelentős eltérés a bolygónkon és a Plútón felfedezhető formációk közt. Míg a Földön a képződmények gyorsan kialakulnak és eltűnnek, addig a törpebolygón több tízmillió év alatt érik el végleges magasságukat.
A bűnbánó hóformációkat az informálisan Tartarus Dorsának nevezett régióban fedezték fel, amely a Földről nézve a Plútó “Szívétől” jobbra található. A törpebolygón eléggé más az időjárás, mint mifelénk: a Nap sokkal halványabban süt, a légkör jóval vékonyabb, ezért sokkal hidegebb van.
Persze az is fontos különbség, hogy a Plútó jege és hava nem fagyott vízből, hanem nitrogénből és metánból áll.
Bár furcsa lehet, hogy ilyen eltérések mellett ennyire hasonlóan képződhetnek az érintett formációk, de fontos leszögezni, hogy az ezeket alakító fizikai törvények a világ minden pontján igazak. Éppen ezért nem meglepő, hogy hasonló struktúrák jöhetnek létre különböző égitesteken.
Moores szerint a vizsgálatoknak köszönhetően a formációk magasságát, irányát, elválasztódását és korát is sikerült megállapítani. A szakértő hozzátette, a földi modellek Plútón történő tesztje azt sugallja, lehetséges, hogy megfelelő körülmények közt más naprendszerekben is kialakulhattak efféle struktúrák.
Éppen ezért lehet érdekes kérdés, hogy vajon létrejöttek-e ezek a képződmények olyan jeges égitesteken, mint amilyen az Europa, vagy az Enceladus.
(Via: IFL Science)