Tudomány

Egyszerű baki miatt zuhant le az európai Mars-szonda

Szegény kicsi űrszonda egy pillanatra nem látott és hallott jól, ezért azt hitte, már megérkezett. Pedig még zuhant.

Az Európai Űrügynökség ExoMars expedíciójához hatalmas reményeket fűztek. Végre az öreg kontinens is leteheti a névjegyét az űrkutatás vörös, marsi porral borított asztalára! Október 19-én ezért büszkén indult el a Trace Gas Orbiter űrszondáról a Shiaparelli leszállóegység. Aztán alig egy perccel a földet (pardon, marsot-) érés tervezett időpontja előtt az irányítóközpont elveszítette vele a kapcsolatot.

Később egyértelműen megerősítették, hogy valamilyen hiba lépett fel az utolsó pillanatban, ezért az automata egység lezuhant és használhatatlanná vált. Azt azonban eddig nem lehetett hivatalosan tudni, pontosan mi okozhatta a problémát, most viszont megvan a vizsgálat eredménye.

A becsapódás helyszínéről készített fotók. Forrás: ESA
A becsapódás helyszínéről készített fotók. Forrás: ESA

A Sciaparelli a tervezett ütemben ereszkedett a bolygó felszíne felé, azonban az egyik szenzora hibás adatokat közölt. A forgási sebességet figyelő műszer valószínűleg egy hirtelen mozdulat (például a szondát oldalba kapó áramlat) miatt hirtelen bolondulhatott meg, de ennyi elég is volt ahhoz, hogy rossz adatokat továbbítson a navigációs rendszernek. Ezáltal a leszállóegység 3,7 kilométerrel a talaj fölött már “azt hitte”, hogy leérkezett, így kikapcsolta a fékezőrakétákat, valamint eleresztette az addig kifeszített fő ejtőernyőjét. Óránként 540 kilométeres sebességgel puffant a felszínre, ezért esélye sem volt arra, hogy műszerei vagy kommunikációs berendezése túlélje a dolgot.

Az Európai Űrügynökség (ESA) vizsálatai azt tárták fel, hogy a még ereszkedő egység közel négy kilométeres magasságban egyszer csak annyit észlelt, hogy már két kilométerrel a felszín alatt jár, ezért az egyetlen (számára) logikus dolgot cselekedte, leállította a leszállási műveleteket, amelyekre már nem volt szükség. Szerinte.

Bár a felszínen így nem tudnak kutatásokat végezni (amelyek egyébként egy 2020-as, marsjáró robottal kiegészített küldetést készített volna elő), az ESA szerint még így is fontos eredményeket hozhat a küldetés, mivel a Trace Gas Orbiter sikeresen pályára állt a Mars körül, és nagyjából 400 kilométeres magasságból főleg a bolygó légköréről gyűjt adatokat, a tervek szerint 2022-ig biztosan. A legfőbb kutatási területe az, hogy metán nyomai után kutasson, amely a szerves élet jelenlétére utalhat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik