Tudomány

Ezek a legszebb magyar passzívházak

Az utóbbi években egyre több szó esik passzívházakról és előnyeikről, de sokan máig úgy gondolják, hogy az ezzel a technológiával épült házak méregdrágák, és az építészeknek korántsem áll rendelkezésére akkora mozgástér, mint a hagyományos épületek esetében. A valóságban viszont ezen állítások egyike sem igaz a válogatásunkban szereplő épületek építési költsége egyáltalán nem lóg ki a hazai, új építésű családi házak piacán tapasztalható ársávból, stílusukban pedig szintén jól illenek a magyar átlagba, sőt, több esetben annál jóval színvonalasabb tervek alapján készültek.

A passzívházakat egy német minősítési rendszer feltételei szerint építik, de nem mindegyikük kapja meg végül a minősítést. A rendszer alapja, hogy a kényelmes hőmérsékletet mindössze a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével, vagy hűtésével kell fenntartani, az épület fűtési energiaigénye pedig nem haladhatja meg a 15 kWh/m²/év mennyiséget.

A fél méter vastag falak, valamint a háromrétegű ablakok, a hőcserélő szellőzőrendszer, sőt, az emberi test által kibocsátott hő hasznosításának köszönhetően ez jókora megtakarítást jelent a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/m²/év mértékű energiafelhasználásához képest.

Ma ezek közül mutatunk be néhány kitűnő példát.

Az első magyar minősített passzívház, Szada, 2009

szada_haz

A négytagú család számára nyolc hónap alatt elkészült otthont Szekér László tervezte.

Egy, a Sigray + Partner építésziroda által tervezett fóti családi ház, 2009

3k

lk

_DSC0028k

Modern, lapos tetős családi ház, Páty, 2010

p_ty4

Sinóros-Szabó Balázs az ország hatodik, elismert passzívházával itthon is bebizonyította, hogy igenis el lehet felejteni a passzívházak ellen hozott egyik fő érvet, miszerint csúnyák és unalmasak.

p_ty2

p_ty5

Nyolclakásos társasház, Szeged, 2011-2012

mg-3792

A világos, átlátható terekkel rendelkező épületet Abou-Abdo Tamás tervezte, elsősorban a belvárosba költöző egyetemisták (az épület az egyetemi könyvtár tőszomszédságában áll) és gyerek nélküli fiatal párok számára. Az egész épület fűtési energiaigénye – -15°C-os téli hidegben, benapozási hőnyereség és belső hőterhelés nélkül – minössze kilenc kilowatt, ami egyenértékű azzal, mintha minden lakásban egy hajszárító lenne bekapcsolva. Ennek köszönhetően egy hatvan négyzetméteres lakás téli fűtési és melegvíz-készítési díja havi 2-3 ezer forint. A passszív nyári hűtésnek köszönhetően a kánikulában 14 fok körüli folyadék hűti az épületet.

A projekt teljes leírása az Építészfórumon olvasható.

Háromszintes családi ház a Törökvész utcában, Budapest II., Szekér László terve, 2012

torokvesz_batarzsolt4_600a

 

Százlakásos passzívház az angyalföldi Jász és Zsinór utcák sarkán, Budapest, 2014

01-zsinor-utcai-homlokzat

A Pólus Károly, Nagy Csaba terveit tükröző, egy zöld udvart körülölelő, színes folyosós bérház átlagosan ötven négyzetméteres lakásokkal büszkélkedhet, de találhatunk az épületben 40 négyzetméteres garzonokat, valamint 1+2 félszobás, hatvan négyzetméteres lakóegységeket is.

02-oldalkert

03-belso-kert

06-latvany-a-nyitott-kozlekedorol

09-szintek-es-szinek

Fotók: FeminaÉpítészfórumSzentirmai TamásPassive House Database, Greenpress

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik