A Curiosity még 2012-ben landolt a Marson, és egyből elindult a nagyjából 5,5 kilométer magas Mount Sharp (hivatalos nevén Aeolis Mons) irányába. A szerkezet küldetése az volt, hogy feltérképezze a környéket, valamint az, hogy az egykori élet nyomai után kutasson.
Múlt télen a Curiosity lett az első ember alkotta eszköz, amely egy másik bolygón fedezett fel dűnéket. A közelmúltban a gép a Murray Buttes térségében található geológiai formációkat is megvizsgálta, ahol augusztus óta számtalan remek képet készített.
Nem kell hozzá szakértőnek lenni, hogy megállapítsuk: a környezeti elemek meglepően hasonlítanak a Földön is látható alakzatokra. A projekt kutatói egyenesen úgy fogalmaztak, olyan volt, mintha az Egyesült Államok délnyugati sivatagos tájain barangolnának.
A misszió természetesen nem csak egy egyszerű marsi kiruccanás. A Curiosity által küldött képek és adatok fontos információkat tartogatnak a bolygó egykori környezetéről és időjárásáról.
A nemrégiben elkészült képeken bolygónkon is megtalálható tanúhegyek láthatóak. A földrajzi fogalom olyan felszínformákat jelöl, melyek eredeti állapotukhoz képest lepusztultak, magasságukkal és kőzetanyagukkal mégis elkülönülnek a környezetüktől.
A Marson felfedezett vékony, réteges homokkő formációk a kutatók szerint úgy jöttek létre, hogy előbb a szél dűneszerűen összehordta a port és a homokot, majd az évmilliók alatt összeállt az anyag. A későbbi erodálódás során a megkövesedett dűnék elkoptak, létrehozva a ma is látható tanúhegyeket.
Hogy mit rejteget még a Mount Sharp, az az elkövetkező években fog kiderülni, a Curiosity következő küldetése ugyanis az, hogy a hegy magasabb régióit is megmássza. A szerkezet eddig nagyjából 14 kilométert tett meg kalandja során, így egészen biztos: van még mit felfedezni a Marson.
(Via: Popular Scince)
