Azt hogy az emberi szervezet erősen bonyolultabb egy zöld szemesostorosnál, nagyjából mindenki tudja, de itt egy tény arról, hogy mégis mennyire bonyolult. Konkrétan annyira, hogy van bennünk egy olyan típusú idegsejt, aminek egyetlen feladata az, hogy bizonyos helyzetben megkeményítse a mellbimbónkat. A Nature Neuroscience-en publikáló kutatók egyébként azt is tudják már, hogy hasonlóan egyfókuszú idegsejt felelős például a libabőr megjelenéséért is.
Mindkét funkció teljesen akaratlanul következik be például hidegben, vagy olyan helyzetekben, amikor félünk, izgulunk, vagy szexuális stimuláció éri a testünket. Az egyéb automatikus folyamatokhoz hasonlóan ezeket is a szimpatikus idegrendszer irányítja, de eddig nem tudták, pontosan hogyan – úgy gondolták, más funkcióval is rendelkező idegsejtek egyik “mellékterméke” a mellbimbók megkeményítése, vagy a bőr egyenetlenné változtatása. Most azonban már tudjuk, hogy a szimpatikus idegrendszerben több különféle funkciójú neuron található, amelyek gyakran egyetlen testi funkció vezérlését végzik.
Az ehhez vezető kísérleteket egereken végezték, bár igazából nem akarjuk elképzelni, hogy jéggel kenegették-e őket, vagy valami teljesen más hatásnak tették ki a tesztpéldányokat, és aztán hogyan vizsgálták az egércicik keménységét. Fogadjuk el, hogy működik a dolog. Az egerek születése után egyébként három nap alatt kialakul az az izomcsoport, amely a mellbimbó keményedéséért gyakorlatban felelős, és ugyanennyi idő kell azon izmok fejlődésének is, amelyek a szőr felállítását, és a libabőrt előidézik. Néhány nappal azután, hogy ezek az izmok kialakultak, az egerek neuronjai közül egyesek specializálódnak, és az NA2 típusokból lesz a mellbimbópeckesítő szaki, míg az NA4-5 specializálódik a szőrfelállításra.
Csodálatos felfedezés. Okosabbak lettünk, és ettől az érzéstől akár libabőrözni is kezdhetünk, aminek most már tudjuk is az okát. Ha viszont a mellbimbónk is felmered ettől a felismeréstől, ott már lehet, hogy nagyobb a baj.
