Tudomány

Bemutatjuk a világ legősibb gombászait

Egyáltalán nem a 90 éves Feri bácsiról beszélünk, hanem olyanokról, akik jóval régebben űzik az ipart. Hangyákról.

Dél-Amerika trópusi területein él az úgynevezett levélnyíró hangya, amely az egyébként is folyamatosan dolgozó, jól szervezett életet élő hangyák közül a leginkább “szakosodott” típus. Gyakorlatilag gombatermesztésből él – teljes ültetvényeket hoz létre, majd ezeket gondozza, trágyázza, gyomlálja és “aratja”.

Az Atta cephalotes faj egyedei óriási bolyokban élnek, a föld alatt található kolóniákat akár félmillióan is alkothatják, köztük több királynővel. A Nature Communications nemrégiben publikált cikke szerint ez a legrégebbi olyan élőlény-faj, amely szervezett termelést, mezőgazdasági tevékenységet folytat, ráadásul messze az emberiség előtt kezdték, körülbelül akkoriban, amikor a dinoszauruszok kihaltak.

Az emberi földművelés jelenlegi ismereteink szerint nagyjából tízezer évre nyúlik vissza, de egy most elvégzett kutatás szerint a hangyák termesztő életmódja akár 55-60 millió éve is kezdődhetett. Az azóta eltelt évmilliók alatt pedig a gombák és a hangyák között teljes egymásra utaltság alakult ki.

gombasz-hangya-02

Az emberi mezőgazdaság egyik alapelve, hogy sosem szabad egyetlen terményre alapozni mindent, de a hangyák esetében úgy tűnik, épp ez a módszer vezetett sikerre. Nagyjából 30 millió évvel ezelőtt az addig is gombákat termesztő hangyák elérték, hogy egy gombafajtát (Rhozites gongylophora) “háziasítsanak”, tehát alkalmatlanná tegyék arra, hogy az addigi módszerekkel szaporodjanak, ehhez a hangyák segítsége vált elengedhetetlenné. Viszont időközben olyan speciális “szerveket” növesztettek, amelyekkel képesek etetni a hangyákat, amelyek viszont elveszítették a képességüket az arginin nevű aminosav, egy fontos emésztőenzim termelésére, ezt teljes egészében a gombákból nyerik ki.

A hangyák egy teljes fát képesek egyetlen nap alatt lombtalanítani, a levelekből pedig 1-2 négyzetcentiméteres darabokat vágnak le, amelyeket a bolyba cipelnek, és pépszerű anyaggá rágják, ebből lesz a föld alatti gombatelepek trágyája. Az általuk termesztett gombafaj ugyanis az együttélés során azt a képességét veszítette el, hogy bármilyen más táplálékot hasznosítani tudjon, kizárólag a hangyák által készített levélpépen él.

Szóval, ha bárhol azt hallanánk, hogy egy büszke gombatermesztő azzal dicsekedne, hogy ő bizony “mindenki másnál korábban” kezdte az ipart, csak gondoljunk a derék levélvágókra, akik az emberi nagyotmondásra laza 60 millió évet vernek rá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik