Tudomány

“Teljes és azonnali leszámolás a magyarokkal!”

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 07. 08. 17:00

Korábban a témában:

A Vörös Hadsereg által megszállt területeken általános jelenség volt, hogy a lakosságot málenkij robotra hurcolták. Így volt ez Erdélyben is, ám a szovjetek román segédlettel végrehajtott fogolyszerzési razziái inkább etnikai tisztogatás jellegét öltötték. Először magyar fiúkat és férfiakat hurcoltak el 1944 végén, majd ’45 elején német nemzetiségű polgárokat. Kollektív bűnösnek, bűnbaknak, “Horthy-fasisztának” és “nácinak” kiáltották ki a magyarokat és a németeket.

A több mint 100 ezer elhurcolt civil egyharmada soha nem tért vissza, a túlélők lelkileg mentek tönkre.

A népnek is bűnhődnie kell

A magyarok elhurcolása már 1944 szeptemberében, az észak-erdélyi harcok megindulásával elkezdődtek. Egy hónap alatt 20 ezer magyar polgári lakos esett szovjet fogságba, mintegy ötezren a harc nélkül megszállt Kolozsváron. Mindezt azért, mert a kollektív bűnösség vádját a szovjet vezetés már 1943-ban kiterjesztette a magyarokra is.

A szovjet kormány úgy véli, hogy azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott […], a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak, de kisebb-nagyobb mértékben a magyar népnek is viselnie kell

– idézi Sztálin a brit kormánynak írt levelét Murádin János Kristóf történész a Rubicon történelmi folyóiratban.

Miután pedig a száműzetésben lévő Eduard Benes csehszlovák elnök megbeszéléseket folytatott Sztálinnal és Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszterrel, a szovjet álláspont a magyarokkal szemben még szélsőségesebb lett. Molotov kijelentette: “a magyarokat meg kell büntetni”! Sztálin pedig azt mondta Benes szerint, hogy a magyarok még a németeknél is rosszabbak.

Románia kiugrása után a szovjet-román fegyverszünet 2. pontja úgy szólt, a román kormány kötelezi magát a területén található német és magyar katonák lefegyverzésére és internálására, valamint a Romániában tartózkodási hellyel rendelkező német és magyar állampolgárok internálására.

Utóbbi gyakorlatilag a teljes észak-erdélyi magyarságra vonatkozott.

Ennek szellemében pedig több ezer magyar férfit szállítottak a földvári és Targu Jiu-i haláltáborokba, a szovjet fogolyszerzéseket pedig a románok listákkal és feljelentésekkel segítették. Egy Szatmár megyei forrás szerint úgy voltak vele, “majd a magyarokból fogjuk kifizetni Oroszországot”.

UNITED KINGDOM - DECEMBER 31:  A radio picture just received in London showing nondescript mixture of German and Hungarian officers and men taken prisoner by the Third Ukrainian Army during the fierce battles on the outskirts of Budapest, where the Russian forces are now closing in on the centre of the city.  (Photo by Planet News Archive/SSPL/Getty Images)
Fotó: Europress/Getty Images

Leszámolás

A történész azt írja, több korabeli dokumentum is bizonyítja, a berendezkedni készülő román hatalom a helyi magyar polgári lakosságon akart bosszút állni Észak-Erdély elcsatolásáért. A magyaroktól való megszabadulásnak két útja is nyilvánvaló volt: hadofogolyként és malankij robotra átadni őket a szovjeteknek.

Román szélsőségesek szabályos “irtóhadjáratot” hirdettek, amelyben az adminisztráció egy része is lelkesen segítette őket. Ion Bozdog maros megyei prefektus 1944. szeptember 28-án:

Hajthatatlan vagyok, mint az öreg Cato, és nem szűnök meg ismételni: Teljes és azonnali leszámolás a magyarokkal! Most vagy soha! A magyarok által bemocskolt erdélyi földön mától fogva csak egyetlen nemzetnek van létjogosultsága: a románnak. Ne legyen nyugta a román szívnek, és a román férfi karja ne engedje el a fegyvert mindaddig, amíg Erdélyt meg nem tisztítottuk ettől a nemzettől!

Vérlázító szavak, de tegyük hozzá, ezek az emberek nem a románságot, hanem annak csak legszélsőségesebb szeletét képviselték. Ám sajnos a helyzet úgy hozta, hatalmat és lehetőséget kaptak. Ez a helyzet pedig egyrészt abból adódott, hogy az Észak-Erdélyben csaknem két hónapig elhúzódó harcokban a Vörös hadsereg viszonylag kevés hadifoglyot tudott ejteni.

Hadifogság, málenkij robot és etnikai tisztogatás

Márpedig Moszkvában Sztálinnak meg kellett magyarázni, miért tartott a terület elfoglalása két hónapig, és a szovjet veszteségek miért tettek ki 90 ezer főt. A 2. Ukrán Front parancsnoksága ezért a hadifoglyok létszámát hivatalosan katonaként feltüntetett magyar civilekkel egészítette ki.

A másik a kényszermunkára, málenkij robotra hurcolás volt, ami erdélyi specifikumként egyben etnikai tisztogatásra tett kísérlet is volt. Az elhurcolásokhoz nagymértékben hozzájárult egyes román nacionalisták gyűlöletkampánya, az esetek túlnyomó részében alaptalan vádjai és feljelentései – írja a történész.

Egész egyszerűen így akarták megtörni az erdélyi magyarságot, az elrabolt civilek közt feltűnően sok volt az értelmiségi, a közösségi vezető.

A témáról bővebben Rubicon történelmi folyóirat 2016/5-6. számában olvashat Murádin János Kristóf cikkében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.