Csehszlovákiában 1968-ban a reformer Alexander Dubček került a kommunista párt főtitkári tisztségébe, aki hozzá is látott a párt és a rendszer átalakításához. Számtalan politikai foglyot engedtek szabadon, enyhítették az utazási korlátozásokat, és megszüntették a sajtó cenzúráját. A Szovjetunió mindezt nem nézhette tétlenül. A helyzet “békés megoldásának” utolsó lehetősége a július 29 – augusztus 2. között folyó ágcsernyői tárgyalásokon mutatkoztak, ahol a kommunista szuperhatalom a legmagasabb szinten képviseltette magát.
Érdekes, hogy a magyar belügyminisztériumi jelentésekben Ágcsernyő kapcsán megjelenik a Trianon és a revízió direkt említése – derül ki Kiss András a ’68-as csehszlovák események eddig nem, vagy csak kevésbé ismert dokumentumait közlő munkájából. Itt és most a “nacionalista”, “soviniszta” és “irredenta” felhangokat emeljük ki. A tanulmány és a dokumentumok ide kattintva olvashatók az Archívnet.hu-n.
Különös, hogy “magyar területen” vitáznak
A szovjet-csehszlovák tárgyalások helyével kapcsolatosan felmerült: »Különös«, hogy a szovjet és a csehszlovák politikusok a nemzeti függetlenségről vitatkoznak és mindezt »magyar» területen teszik. Az a hely, ahol a tárgyalás van, a »történelmi Magyarország«, amely »nem illeti meg a csehszlovákokat”. »Bizarr« helyzetet idéz elő, hogy »a csehszlovákok védekeznek a szovjet imperializmus ellen olyan területen, ahol maguk is hódítók«. […] Felmerültek itt is – más véleményekben is – nacionalista megnyilvánulások. Vannak, akik abban reménykednek, hogy Csehszlovákia „büntetése” az lesz, hogy vissza kell adniok a magyarlakta területeket
– olvasható a magyar belügyminisztérium szigorúan titkos jelentésében, amelyben a közhangulatról tájékoztatják az illetékeseket. A magyar belügyi és katonai szervek kiemelt figyelmet fordítottak nemcsak a felvidéki magyarok és szlovákok, hanem a Magyar Néphadsereg személyi állománya körében tett megnyilatkozásokra is.
Egy kormárnói lakos elmondta, hogy Szlovákia területén a magyarlakta városokban és községekben a szlovák nemzetiségű lakosok a szovjetellenesség mellett éles magyarellenes hangot ütnek meg. […] Elmondták, hogy a szlovákok részéről a magyarsággal szemben erős soviniszta agitáció kezdődött. »Magyarokkal, zsidókkal és cigányokkal nem akarunk együtt élni, takarodjanak ezek Szlovákiából» szövegű falragaszok jelentek meg.
Meg kell említeni, hogy mielőtt ezek a hangulatjelentések készültek, a Varsói Szerződés csapatai demonstratív hadgyakorlatot tartottak Csehszlovákia területén, az országba összesen 24 ezer katona érkezett, köztük 800 magyar honvéd. De Magyarországon is “különös dolgok” történtek, például:
Jelentették, hogy a csörnyeföldei italboltban néhány személy, italozás közben irredenta nótákat énekelt.
Le voltak részegedve
A katonai inváziót Csehszlovákiában egyre erősödő magyarellenesség követte.
A csehszlovák csendőrök és vámosok között azonban továbbra is sokan vannak, akik szovjet- és magyarellenes magatartást tanúsítanak. […] Határőreink a sátorosi csehszlovák őrssel nem tudtak kapcsolatot teremteni, mert azok valamennyien le voltak részegedve és a büfében lázítottak a Varsói Szerződés országai ellen.
A hazatérő turisták is provokációkról számoltak be:
Egyre több információ érkezik arról, hogy a szovjetellenesség mellett fokozódik a magyarellenes hangulat is. […] A hazatérő magyar állampolgároktól szerzett információ szerint a magyar turistákat és látogatókat egyre jobban inzultálják és szidalmazzák. Egyes helyeken elszedik csomagjaikat, értéktárgyaikat, erőszakkal kényszerítik őket arra, hogy járműikkel más útvonalra térjenek le, esetenként kővel dobálják őket. Kassán a hangos híradón szólítottak fel minden magyart, hogy menjenek haza. Többen elmondják, hogy az inzultálók és provokálók főleg 13-15 éves fiatalokból álló csoportok. Ezek egyes magyar turistákat felakasztással fenyegettek meg.
Fájlalták a beavatkozást a felvidéki magyarok is:
Érsekújváron és Nyitrán huligán elemek magyar harckocsikra nyilaskeresztet rajzoltak és azt kiabálták, hogy ezer évig harcoltak a magyar elnyomás ellen és ezt most már végleg meg akarják szüntetni. Hozzáfűzték: »ezt mondjátok meg Kádár Jánosnak!« […] A magyar ajkú csehszlovák állampolgárok közül többen kijelentették, hogy fáj nekik a magyar csapatok részvétele ebben az akcióban, s ezért Kádár elvtársat tették felelőssé.
Nektek tetszik a szovjet megszállás?
Csehszlovákiában a magyarokat egyértelműen megszállóknak tartották, amiket falfirkákon, falragaszokon is kifejeztek:
Ne menjetek át a történelembe ártatlan emberek lemészárlásával. Magyarok! Tetszik-e nektek, hogy az oroszok nálatok odahaza vannak? Nekünk nem.
Vagy:
Magyarok, menjetek haza! Hív a haza!
A feliratokat, a belügyi jelentéseket és Kiss András a forrásokhoz írt bevezető tanulmányát teljes egészében itt olvashatja az Archívnet.hu-n.
