Tudomány

Filmen a szigetvári pokol

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 10. 16. 17:34

Nándorfehérvár eleste után a megerősített, modernizált Szigetvár a déli végvárrendszer egyik fontos bástyája lett. Azért annyira mégsem volt jelentős, hogy a jóval több, mint százezres török fősereg, maga Nagy Szulejmán szultán vezetésével jelenjen meg a megvívására, de mégis ez történt 1566 nyarán.

Nagy késésben volt a török

Biztosat nem tudunk, az oszmán sereg célja Bécs lehetett valamikor még tavasszal, amikor útnak indult. Csakhogy a kis-ázsiai törzsterületekről Európa szívébe vezető út kiszámíthatatlan volt, a körülményektől függően 1,5-4 hónapig tartott.

Ebben az évben azonban a Dráva-Száva vidékén óriási esőzések voltak, a törökök hatalmas kerülőre kényszerültek,

legalább egy hónapot vesztettek, míg átlábaltak a Szerémség mocsarain.

Bécsre tehát már nem volt idő, ezért dönthetett úgy a díván, hogy megelégszik a jóval közelebbi Szigetvár ostromával – magyarázza a 24.hu-nak Baltavári Tamás történész, a Történelmi Animációs Társaság elnöke.

A bosszúvágy is hajthatta őket, a források szerint ugyanis valahol – talán Siklós környékén – a szigeti kapitány Zrínyi Miklós szétverte a török haderő egy kontingensét. Akárhogy is, a szultáni had 1566. augusztus 6-án megkezdte az ostromot, amely Zrínyi és vitézei hősies kirohanásával ért véget szeptember 7-én.

Maga a pokol

Jövőre, a harc 450. évfordulójára készül el a Történelmi Animációs Társaság legújabb filmje a szigetvári 30 nap eseményeiről. Tucatnyi történész, számítógépes és filmes szakember dolgozik azon, hogy mind a “szereplők” felszerelése, mind a környezet teljesen valósághű legyen. Baltavári Tamás monumentális alkotást ígér, ami a lehető legjobban adja vissza azt a földi poklot, ami a falak közt és körül tombolt.

Ami a fenti beharangozón is jól látszik, a végső támadáshoz Zrínyi megnyittatta a kaput, majd megmaradt két ágyújával pusztító kartácsot zúdított az ellenségre. Csak kevés harcoson látunk páncélt, a kapitány is díszes ruhában, pajzs nélkül, egy szál karddal veti magát a törökre.

Tudatos döntés volt, mondhatni a korszellemnek való megfelelés:

nem esnek fogságba, hanem meghalnak. Ez pedig nyilván “könnyebb”, ha az embert nem védi vas.

Zrínyi Miklós a zsebét is teletömte arannyal, ékszerekkel, mondván bárki, aki őt megöli – és utána értelemszerűen “kirabolja” – gazdag emberként élje tovább életét. Magyar nemesi büszkeség…

Zrínyi Miklós bikaerős ember, erősen közelít már 60. évéhez ekkor. A kétszáz vitéz széles rendet vág az ellenség soraiban, de sokáig nem bírhatták. A várba benyomuló törököt pedig még egy meglepetés várja odabent: felrobbant a lőportorony, a detonáció háromezer törököt tép szét.

Ez volt Zrínyi bosszúja a túlvilágról, merthogy a robbanás nem véletlen volt – mondja a történész. Vagy még a kirohanás előtt gyújtottak meg egy hosszú kanócot, vagy valaki bentről, saját életét is eldobva gyújtotta meg a puskaport

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.