A Quartz szombati cikke szerint egy elméleti asztrofizikai felfedezésnek köszönhetően a tudósok több millió olyan bolygóra is kiterjeszthetik a földönkívüli élet utáni kutatást, amelyekről eddig azt hittük, hogy lakhatatlanok. Jelesül a mi napunknál kisebb törpecsillagok körül keringő világokra – ilyenből pedig rengeteg van: a számítások szerint a világegyetem összes csillagának hetven százaléka vörös vagy sárga törpe. Ráadásul a kutatók szerint szinte mindegyik vörös törpének van olyan bolygója, ami a lakhatósági zónán belül található és hasonló mennyiségű víz lehet rajta, mint a Földön.
Igen ám, csakhogy egészen ideig azt gondolták, hogy a törpék körül keringő földméretű bolygók kötött keringésűek, vagyis mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a napjuk felé – valahogy úgy, ahogy a Hold is mindig ugyanazt az oldalát mutatja nekünk. Márpedig ez meglehetősen szélsőséges körülményeket teremtene ezeken a planétákon: az egyik felükön perzselő forróság, a másikon pedig jeges pusztaság lenne – nem éppen ideális körülmények az élet kialakulása és fennmaradása szempontjából.
Egy, a Science Express-ben publikált tanulmány szerint azonban mégsem feltétlenül ez a helyzet. A Jérémy Leconte, a Torontói Egyetem Kanadai Elméleti Asztrofizikai Intézetének munkatársa vezette tudóscsoport nemrég egy háromdimenziós klímamodellt épített, amely szerint ezeknek a bolygóknak a Földéhez képest vékony légköre is elég súrlódást kelthet ahhoz, hogy kitörjenek a kötött keringés fogságából is forogni kezdjenek. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy csak a nagyobb atmoszférával rendelkező bolygók tudnak forogni.„Ha igazunk van, ezeken az exobolygókon is lehet folyékony, nem fagyott formában lekötött víz” – hangsúlyozta közleményében Leconte.
