Tudomány
Budapest, 2007. február 12.
A Gellért-hegy tetején álló - pálmaágat magasba tartó - nőalak ma a szabadság jelképe, 1987-óta a világörökség része, Budapest ékköve. Kisfaludi Sróbl Zsigmond alkotását, a 14 m magas bronzszobrot 1947-ben avatták fel, eredetileg a felszabadulási emlékmű központi figurája volt. 
MTI Zrt. / Bizományosi: Nagy Zoltán
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

Hálából fordult Oroszország felé a leghíresebb budapesti szobor

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 09. 14. 17:00

A Gellért-hegy ma Budapest ikonikus pontja, de a környék mindig is fontos szerepet játszott a Kárpát-medencei népek életében azon prózai oknál fogva, hogy közel-távol a hegy lábánál van a legjobb dunai átkelő. Évezredek óta lakott környék, a rómaiak erődöt építettek a pesti oldal védelmére, és természetesen a magyarok számára is nagyon fontos volt.

Hét évig volt véres a szikla

Igen korán szakrális jelentőséget is kapott. A legenda szerint Gellért püspök is a hegylábánál készült átkelni a Dunán Vazul fiainak fogadására 1046-ban, amikor a pogány lázadók elfogták. “Ott leráncigálták kocsijáról, taligára rakták és Kelenföld hegyéről letaszították. Mivel pedig még mindig lihegett, mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották.”

A Duna ugyan mindig meg-megáradt, arról a kőről azonban, amelyen Szent Gellért fejét összetörték, hét évig nem tudta a vért lemosni…

Nyolcszáz évvel később a szabadságharc leverése után megépült a hegyen a Citadella a terror, az elnyomás jelképeként. Ágyúit a rebellis Pest lakosai felé fordították. És nem üres fenyegetésként, akkoriban ezt mindenki tudta. Amikor Görgei 1849 tavaszán követet küldött a várat védő császári parancsnokhoz, Heinrich Hentzihez: nem indít támadást a Duna felől, ha a császáriak nem lövetik Pest civil lakosságát.

Fotó: MTI archívum
Fotó: MTI archívum

Ha pedig ön az úgynevezett Budavárának végsőkig való megvédésével összekötendi a Lánchíd megrontását, vagy Pestnek bombázását … akkor önnek becsületszavamat adom, hogy a vár bekövetkezett megvétele után az egész várőrség kardra fog hányatni.

Hentzi nemet mondott, Pest ágyúzása 70 polgári személy halálát okozta és számos patinás épületet lerombolt.

Hálából a magyar nép

A XX. század is nyomot hagyott a hegyen, ami mára Budapest egyik jelképévé vált a Szabadság szobr formájában. “A magyar nemzet felismerve a Vörös Hadsereg sorsszerű küldetését, a Budapest székesfőváros felszabadításánál elesett szovjet hősök emlékét hálája és kegyelete jeléül törvénybe iktatja. A nemzetgyűlés Budapest székesfőváros felszabadításánál elesett szovjet hősök emlékét emlékmű felállításával örökíti meg” – rendelkezik az 1945. évi IX. törvénycikk.

Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke személyesen kérte fel Kisfaludi Stróbl Zsigmondot az emlékmű elkészítésére. A főváros vezetése eredetileg a Horváth-kertet szemelte ki a 8-10 méteres szobor helyének. Szovjet nyomásra került a sokkal illusztrisabb Gellért-hegy tetejére, hogy lehetőleg a város minél több pontjáról látni lehessen. Mérete is megnőtt: a pálmaágat tartó nőalak 14 méteres, ám az egész emlékmű a talapzattal együtt 36 méterre magasodik.

Az eredetileg Felszabadulási emlékműnek nevezett kompozíció női főalakja kelet felé néz, nem véletlenül. A Magyar Narancs idézte a Szabad Nép 1951. április 6-ai számát:

A város minden részéből jól látni a hatalmas emlékművet, mely keletre néz, a mérhetetlen nagyságú szovjet ország felé, ahonnan hat évvel ezelőtt a hős katonák jöttek, hogy felszabadítsák hazánkat.

A rendszerváltás után Budapest megszabadult a kommunista emlékművektől – legalábbis néhány kivételtől eltekintve. A szobrokat 1992.szeptember 14-én kezdték a szoborparkba szállítani. A Szabadság szobor maradt a helyén, hiszen 1947-es felavatása óta tényleg a város részévé vált. Leverték róla szovjet “felszabadításra” utaló szavakat, jelképeket és szobrokat. Lecserélték a régi feliratot is, miszerint „A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar néptől”.

Az új így hangzik: Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért“.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.