Az ónos eső olyan csapadékfajta, amely esőként éri el a felszínt, ám ott azonnal megfagy. Az egyik lehetőség, hogy az esőcsepp túlhűlt vízből áll, vagyis hőmérséklet nulla fok alatti de a halmazállapota víz. A talajhoz vagy bármely tereptárgyhoz ütközve azonnal, “robbanásszerűen” megfagy – az “átalakulást” az ütközés váltja ki.
Együttes erővel
Akkor is ónos esőről beszélünk, ha a levegő fagypont felett, a talaj hőmérséklete viszont alatta van. Ilyenkor logikusan a hideg felszínre ráfagy a víz – magyarázza a jelenséget a Hír24-nek Berceli Balázs meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.
A hét elején Magyarország magasabban fekvő, 450 méter feletti területein az ónos eső kialakulásának mindkét tényezője együttesen állt fenn. A folyamatos eső bőven nyújtott utánpótlást és a körülmények is hosszan megmaradtak, ezért alakulhatott ki egyes helyeken katasztrófahelyzet a több centis jégréteg miatt.
MTI
Jön a hó
November végén és december elején gyakori jelenség, hiszen ilyenkor jellemző leginkább, hogy a talaj már 0 Celsius-fok alá hűl, miközben a felettünk fekvő légrétegek még fagypont felettiek. Ám időjárásról beszélünk, egy folyamatos mozgásban lévő, soktényezős rendszerről, vagyis ez a helyzet bármikor kialakulhat a tél folyamán. Csak éppen ilyenkor a legjellemzőbb.
A meteorológus szerint a következő napokban ónos esőtől már nem kell tartanunk, sőt, egyre melegszik az idő: országos átlagban 4-8 fokig emelkedhet a hőmérséklet, keleten-délkeleten akár tíz fokot is mérhetünk. A hétvégén viszont ismétlődő csapadék várható és a szél is megerősödik, majd egy hidegfront érkezik. Ennek nyomában pedig vasárnap éjszakától a csapadék is megváltozhat, az esőt hó, havas eső válthatja.
