Egy 630 ezer eurós, uniós támogatásból megvalósult kutatási program során a kutatók többek között az elmúlt hatvan év magyarországi és szerbiai hidrometeorológiai és talajvíz adatait vetették össze. Kiderült, hogy míg az éves csapadékmennyiség csupán kismértékben csökkent, az átlag-hőmérsékleti értékek mintegy egy fokkal emelkedtek.
Az időszak elején a téli félév átlaga negatív volt, ez pozitívvá vált, ennek következtében jelentősen növekedett a párolgás és csökkent a hómentes napok száma. A nyári félévben pedig egyre gyakoribbá váltak a hőségnapok – tudatta a projektvezető.
A magyar és szerb szakemberek a talajnedvesség-mérő hálózat és a meteorológia adatok összevetésével vizsgálták a csapadék és a talajvíz közötti kapcsolatot, feltérképezték a folyók lefolyásviszonyainak változását, új műszereket szereztek be a kis vízfolyások vízhozamának pontos mérésére, és meghatározták, mely területek lehetnek alkalmasak az esetleges vízvisszatartásra – közölte Fiala Károly az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) projektvezetője.
Következő lépésként az Alsó-Tisza jobb parti, mintegy 5500 négyzetkilométeres területére a helyi talajadottságot és a területhasználatot is figyelembe vevő aszályérzékenységi térkép készül. Ez alapján a talajvízviszonyok, a hőmérséklet- és a csapadékadatok figyelembevételével riasztási rendszer dolgozható ki, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy lépéseket tegyenek az aszálykárok mérséklésére.
