A fejlődő országokban emberek milliói kénytelenek nélkülözni az áramot és mivel főleg fát használnak a főzéshez, irtják az erdőket. E két problémára jelent megoldást a házi bioemésztő, amelyet egy cseh non-profit szervezet, a People in Need ismertetett meg kambodzsaikakkal.
Munkatársuk Petr Drbohlav elmondta, hogy egy földalatti kupolát építettek téglából és betonból. Az egyik oldalán jut be oda a háziállat- vagy emberi ürülék vízzel keverve. A légmentes térben aztán biogáz fejlődik és leülepszik a trágya. A kupola másik oldaláról egy cső egyenesen a házba vezet, ahol a metán a gázvilágítást vagy a konyhai tűzhelyet működteti.
Egy átlagos háztartás akár hat órán keresztül, két tűzhelyen tud főzni a keletkező gázzal.
Emellett 2-3 gázlámpája is van egy családnak. Az otthoni biogáz-üzemek mellékterméke, a trágyaüledék sem megy kárba, azt a földeken tudják hasznosítani. Nemcsak hogy termékenyebbé válik a talaj, de mivel kevesebb vegyszert, műtrágyát használnak, a vízkészletek és a földek is kevésbé szennyeződnek.
Nem a legszegényebbeknek
Egy kisebb bioemésztő 450 amerikai dollárba kerül. A csehek ebből 150 dollárt álltak, tehát a családnak 300 dollárt kellett kifizetnie. A projektben résztvevők harmada hitelt vett fel, a többiek megtakarításaikból fedezték a költségeket.
A cseh szakember szerint 2-4 év alatt térül meg a beruházás.
A költségek kiagazdálkodása még megoldható lenne a szegényebbeknél is, ám a működtetéshez sok-sok trágyára van szükség vagyis legalább legalább két tehenének kell lennie annak, aki bioemésztővel szeretné megoldani a világítását és a főzését.
A projekt főként Ázsiában sikeres. Afrikában is jól jönnének ezek a bioemésztők, ám ott egy ilyen kialakítása már 1000 dollárba kerül, ezt pedig nem sokan engedhetik meg maguknak. Ráadásul a fekete kontinensen a szarvasmarhát általában nem karámban tartják, hanem kiengedik a legelőre egész napra.
Locsolásra
A Gázai övezetben, Abasan al Jadidában korábban nem volt szennyvízgyűjtő rendszer, minden háznál volt emésztőgödör, de azt havonta kétszer kellett üríteni, ami sokba került.
A helyi farmereknek ugyanakkor az öntözés költségei miatt is fájt a fejük.
A Lengyel Humanitárius Akció nevű szervezet a két problémát egyszerre szűntette meg, amikor megmutatta a napenergiával működő hulladékgazdálkodási technológiát.
Monika Korowajczyk Sujkowskla fejlesztési vezető elmondta, hogy egyszerűen működik a rendszer: a háztartási szennyvizet szeptikus tartályba gyűjtik, abban ülepítenek. A különváló vizet lehet öntözésre használni. A szennyvizet feldolgozó szivattyúrendszert napelemekkel működtetik.
A cikk a DemNet Alapítvány V4Aid projektje keretében valósult meg.
