Évente csak Amerikában mintegy 20 millió televíziót selejteznek le, ezek 80 százaléka hulladéklerakókban végzi. A kidobott tévék zöme még a régi katódcsöves televízió, amelyek igen nagy mennyiségben tartalmaznak ólmot. A különböző modellekbe átlagosan 2-4 kg ólmot építettek bele, amelynek az volt a célja, hogy nézőit megóvja a káros sugárzásoktól. A lerakókból a csurgalékvizeken keresztül azonban a fém kijuthat a környezetbe is. Bár az elektronikai hulladék a telepekre kerülő teljes hulladékmennyiségnek csak két százalékát teszi ki, a toxikus összetevők közel 70 százaléka mégis ezekből származik – írja a Greenfo.
Olcsó, de nagyon káros
Az elektronikai hulladék gyakran a harmadik világban köt ki újrahasznosítási célból, hiszen becslések szerint a fejlődő országokban tized akkora költséggel hasznosítható újra egy televízió, mint a nyugati államokban. A harmadik világban aztán sokszor teljesen embertelen körülmények között, gyakran gyerekmunkások bontják szét a híradástechnikai eszközöket. A fő célországok India, Pakisztán, Nigéria, Ghána, a Fülöp-szigetek, de a legnagyobb fogadó Kína.
Az értékes anyagok kinyerése ezekben az országokban gyakran a legolcsóbb, és az emberi egészségre és a környezetre leginkább veszélyes módon zajlik. A fémeket általában műanyag öleli körbe, ezért ezeket nyílt tűzön elégetik, hogy így férjenek hozzá. A katódsugaras televíziókat kalapáccsal verik szét, miközben nagy mennyiségű toxikus port jut a levegőbe. A nyomtatott áramköröket nyílt tűzön égetik meg, ennek során szintén mérgező anyagok kerülnek a levegőbe.
Az itt dolgozó munkások általában rendkívül szegény emberek, nagyon magas a gyermekmunkások aránya is, akik körében bőrbetegségek, daganatok, máj-, légzőszervi-, és vesebetegségek fordulnak elő igen gyakran. A kínai Guiju régiója az egyik legnagyobb e-hulladék feldolgozó telep a világon: az itt élő gyermekeknek több mint 80 százaléka szenved ólommérgezésben.
Az LCD sem a környezet barátja
Környezetvédelmi szempontból a lassan egyeduralkodóvá váló “lapos televíziók” sem sokkal jobbak. A gyártók az LCD kijelzők gyártásához egy nitrogén-trifluorid nevű anyagot használnak, amely 17 ezerszer erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid. A gáz 550 évig marad a légkörben, és nem esik a Kiotói egyezmény hatálya alá, mert az egyezmény megkötésekor felhasználása még elenyésző volt – emlékeztet a Greenfo.hu.
A kaliforniai óceánkutató intézet mérései szerint a gáz mennyisége a légkörben évente 11 százalékkal növekszik, és üvegházhatását tekintve már a legnagyobb szénerőművek kibocsátásával vetekszik. Bár Európában már szigorúan korlátozzák, Amerikában és Ázsiában még tovább növekszik a kibocsátása.
A klímaváltozás “legkézzelfoghatóbb” jele az északi sarkvidék jegének olvadása. A negatív rekordot 2012 nyara hozta. Idén is “TOP10-es nyár” volt. Miért nem dőlnek sorra a rekordok? Mekkora volt az idei legkisebb jégtakaró északon? Ide kattintva videón is megnézheti, hogyan tűnik el észak jege.
