Egyetlen évet leszámítva az évtized minden éve az elmúlt 150 év tíz legforróbb éve közé tartozott. Az eddigi legmelegebb 2010 volt, a napi melegrekordok száma pedig jócskán meghaladta a hidegrekordokét – derült ki egy friss ENSZ-jelentésből.
A szakértők szerint az időjárási szélsőségek egy része megmagyarázható a természetes éghajlati változékonysággal, szokatlan viharok és aszályok máskor is előfordultak már a történelem során. Ám az ember okozta üvegházhatású-gázkibocsátás mértékének növekedése is szerepet játszott az extrémitások előfordulásában.
Az üvegházhatású gázok egyre növekvő légköri koncentrációi megváltoztatják a klímánkat, jelentős hatást gyakorolva környezetünkre és óceánjainkra, amelyek a szén-dioxidot és a hőt is elnyelik” – húzta alá közleményében Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára. A jelentés az Egyesült Államokban 2005-ben pusztító Katrina-hurrikánt, a 2008-as mianmari Nargis ciklont, a Pakisztánt sújtó 2010-es árvizeket, az Amazonas-medencét, Ausztráliát és Kelet-Afrikát érintő aszályokat és az északi-sarki tengeri jég drasztikus visszahúzódását emelte ki a legpusztítóbb időjárási szélsőségek számba vételekor.
az éghajlati extrémitások összesen 370 ezer ember halálát okozták az évtized során, ami 20 százalékkal több, mint az 1990-es években. A szervezet ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a bolygó lakosságának száma is jelentősen növekedett: az 1990-ben mért 5,3 milliárdról, 2010-re elérte a 6,9 milliárdot. A halálozási mutatók megugrásáért elsősorban a 2003-as európai és a 2010-es oroszországi hőhullámok voltak a felelősek: míg az előbbi 66 ezer, addig az utóbbi 55 ezer áldozatot követelt.
