“Sok olyan állatot ismerünk ma, amelyre hasonló sors vár, mint korábban a dodóra. Felkértek, hogy nevezzek meg tíz fajt, amelyet magammal vinnék a saját bárkámra” – mondta a The Daily Telegraph című brit napilapnak Sir David Attenborough.
A 86 éves természettudós elsőként egy újvilági majomfajt, a Brazíliában honos fekete oroszlánmajmot választaná. A faj olyan ritka, hogy már kihaltnak hitték, de aztán ráakadtak egy kisebb populációra a tudósok.
A sárkánykölyöknek hitt kétéltű
Helyet kapna a hajón a barlangi vakgőte is, amely föld alatti vizekben, barlangi folyókban él. “Régen azt hitték róluk Horvátországban, hogy sárkánykölykök. Valóban igen különös a külsejük. Nagyon vékony a lábuk, a testük rendkívül elnyújtott, de talán a legkülönösebb, hogy akár 100 évig is elélhetnek” – magyarázta Attenborough.
Szívlelkesítő pillangó, a „legapróbb” orrszarvú, és egy páratlan méregzsák
A lista legnagyobbja a szumátrai orrszarvú – noha ez a faj az orrszarvúfélék családjának éppen a legkisebbike. A világ öt orrszarvúfaja mind veszélyeztetett, a szumátraiakból azonban mindössze 200 él vadon.
A kiválasztottak közül a leglégiesebb egy pillangó. A megszámlálhatatlan lepke közül azért esett a választása a Priamosz madárpillangója nevű fajra, mert “szívet lelkesítő” a szépsége. Őt a haiti patkányvakond követi, melynek specialitása, hogy nyála – és ezzel harapása – mérgező. “A patkányvakondok páratlanok a maguk nemében. Ha elveszítjük őket, sosem láthatunk semmi hozzájuk hasonlót a Földön” – mondta Attenborough.
Méregevő erszényesek, szájban fejlődő kisbékák
Az egérszerű erszényesnyesteket saját étvágyuktól kell megmenteni: az apró ragadozók kedvelt zsákmánya az óriásvarangy. A kétéltű bőre azonban mérgező. Sir David Darwin hegyesorrú békáját pedig azért tartja figyelemreméltónak, mert a hímek a szájukban költik ki az utódokat.
A serpenyőből megmentett „cukorfalat”
Attenborough pályafutásának kezdetén egy ázsiai forgatás alkalmával egyenesen a serpenyőből mentette meg a hátsó-indiai tobzoska egy példányát, akit az egyik legaranyosabb állatnak tart. A hangyászokra emlékeztető kis különcöket nemcsak gasztronómiai értékük, hanem állítólagos gyógyerejük miatt is vadásszák.
A farktollal hódító és „SpongyaBob” dizájn változatban
Kiválasztotta az Andok perui lábánál élő levélfarkú csodakolibrit is a biológus. Ez a madár a farktollait használja arra, hogy látványos, ám igen kimerítő módon párt találjon magának.
Attenborough utolsó jelöltje sem kevésbé különleges: a vénuszkosár a mélytengerben él, testének vázát az üveg alapanyaga, a kova alkotja. “Összetett üvegszerkezete a dizájn csodája” – fejtette ki a tudós.
Sir David Attenborough új kedvenceit dokumentumfilmben is bemutatja.
