Az 1997-ben – a Szaturnusz és holdjai vizsgálatának céljából – indított Cassini-űrszonda elhaladt a Szaturnusz „vízköpő” holdja, az Enceladus mellett, mindössze 74 kilométerrel a felszín felett. Az űrszonda a mérések mellett lencsevégre kapta a déli póluson, a tigriscsíkoknak nevezett, négy törésből feltörő gejzíreket, amelyek jégen és párán kívül szerves vegyületeket is tartalmaznak. Több jel is utal arra, hogy ezeket a gejzíreket az Enceladus jeges burka alatt rejtőző, folyékony vizű óceán táplálja.
(Forrás: NASA)
Carolyn Porco, a Cassini képalkotó csoportja vezetőjének elmondása szerint az űrszonda többször is átrepült a gejzírek között és „megkóstolta” őket. „A vizsgálatok azt mutatják, hogy a vízen és szerves vegyületeken kívül a jégkristályok sót is tartalmaznak. A sókoncentráció azonos a földi óceánokéival.„
A közelmúltban az űrszonda ezen kívül 44 ezer kilométerre haladt el az aprócska Janus-hold mellett, s hasonló távolságra közelítette a Dionét. A tudósok nemrég arra találtak bizonyítékot, hogy a Dionén is vannak „tigriscsíkokra” emlékeztető képződmények, ahogy kriovulkánok, amelyek olvadt kőzetek helyett ammóniával keveredő vizet, vagy metánt „köpködnek”.
