Míg a források elsősorban a királyok, hadvezérek és vallási vezetők életéről mesélnek, addig történelmi tanulmányaink során nem tudhattunk meg túl sokat az egyes korok és helyek hétköznapi embereinek életéről.
Egy nemzetközi kutatócsoport – a Tel-Avivi Egyetem ókortudósainak az irányításával – tizenkétezer ókori feliratot gyűjtött össze, amelyeket múzeumi raktárakban, altemplomokban, barlangokban és oszloptöredékeken, falmaradványokon, sírköveken, padlókon, mozaikokon kutatott fel.
A feliratok több mint ezeréves, a i.e. 4. századtól a 7. századig, vagyis Nagy Sándor korától az iszlám megszületéséig terjedő periódust ölelnek fel. Akadnak közöttük szerelmes versek és egyszavas megjegyzések, sírfeliratok, kinyilatkoztatások, ahogy hitre vonatkozó kérdések, vagyis csupa olyasmi, ami nem szerepel sem könyvekben, sem a pénzérmeken.
A feliratok többségét, különösen a sírfeliratokat egyszerű emberek írták, nevüket, foglalkozásukat, családi kapcsolataikat nem őrizték meg más források. A feliratokból azonban nemcsak az ismerhető meg, hogy hogyan élt az átlagember Izrael területén, hanem a közigazgatási rendszerről és a vallási intézményekről is rengeteg értékes információhoz juthatnak a tudósok. Jonathan Price,a Tel-Avivi Egyetem ókortudományi intézetének professzora kiemelte, hogy a modern Izrael területe az ókorban igen sűrűn lakott, multikulturális, nyelvileg sokszínű világ volt, ahol rendkívül magas volt az írástudók aránya.
A tíz nyelven íródott tizenkétezer feliratot kilenc kötetbe rendezik. Az első, amely a Kr.u. 1. századi jeruzsálemi feliratokra összpontosít, már napvilágot látott, a záró kötet a tervek szerint 2017-ben jelenik meg.
