(Forrás: EPFL)
Az ember 1957-ben küldte fel első általa készített holdját az űrbe, hogy a bolygó körül keringjen – az azóta eltelt bő fél évszázadban sok mindent sikerült elérni, egyet azonban nem: feltakarítani magunk után. Az űrszemét egyaránt veszélyezteti a Nemzetközi Űrállomást és a Földet is, hogy arról a hétszáznál is több, működő műholdról ne is beszéljünk, melyek most is a fejünk felett dolgoznak.
Az utóbbi években nemcsak az ütközések okoztak millió dolláros nagyságrendű károkat, hanem a több ezer nagyobb darab megfigyelése is, amely azonban elengedhetetlen például az űrhajósok életének védelme érdekében.
A problémát kezelésbe vennék az oroszok és az amerikaiak is, kézzelfogható sikereket mégsem tőlük, hanem a svájciaktól várhatunk a közeljövőben.
A CleanSpace One (vagyis TisztaŰr Egyes) névre hallgató “űrkukásautó” alig nagyobb a nemrég felküldött Masat-1-nél, a lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) kutatócsapata szerint mégis megoldást jelenthet találmányuk, amely első próbáján a 2009-ben felküldött, szintúgy svájci Swisscube pikoszatelitet, vagy a 2010-ben űrbe vitt unokatestvérét, a TIsatot tolná az atmoszférába, így égetve el azt.
A végleges rendszer a svájci fejlesztők reményei szerint hatékonyabb és gazdaságosabb lesz annál, hogy egy-egy eszköz csak egy-egy szeméttel bánjon el – a feladat azonban roppant nehéz, hiszen mind az űrkukás, mind az űrszemét hihetetlen sebességgel halad, az utóbbi ráadásul valószínűleg össze-vissza pörög is, vagyis nem könnyű “elkapni”.
