Tudomány

Napimádó gödrök a Stonehenge alatt

Ughy Márton

2011. 11. 29. 07:13

Tovább mélyül a rejtély: Stonehenge már a kőtömbök előtt is szent hely lehetett.

Ugyanis a Birminghami Egyetem, valamint a bécsi Ludwig Boltzmann Intézet régészei felvonolási utat és két óriásgödröt fedeztek fel, miközben geofizikai képalkotó eljárások segítségével pásztázták a területet – a két mélyedést a napfelkelte és a naplemente irányába tájoltak.

A gödrök ráadásul azelőtt keletkeztek, mielőtt ötezer éve létrejött a körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális építmény.

A gödrök Stonehenge-től északra, a “Cursus neolitikus”-nak nevezett ösvényen belül helyezkednek el. Kőtömbök emelkedhettek itt, esetleg cölöpöket verhettek le, vagy tüzet gyújthattak a gödrökben. A 2,5 kilométer hosszú Cursust két párhuzamos árok határolja, amely az északi oldalán megszakad – ez lehetett a létesítmény főbejárata.

A régészek szerint a felvonulók a keleti gödörtől indultak el és – figyelembe véve a nyugati gödörig tartó út távolságát – a processzió épp délre tehette meg az út felét, mikor a Nap pontosan Stonehenge felett helyezkedett el.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.