A Saccharomyces cerevisiae a sörélesztők vagy más néven élesztőgombák egy fajtája. Alapesetben kenyérsütésre és sörfőzésre használják, de a tudomány is nagy hasznát veszi, ez a legtöbbet tanulmányozott eukarióta – valódi sejtmagos modellélőlény – a sejtbiológiában.
A Nature Biotechnology folyóiratban megjelent svájci tanulmány alapján úgy tűnik olyat tettek ezekkel az élőlényekkel, amely folyamat elősegítheti a mikrobaalapú bioüzemanyag termelését, vagy ijesztően hangzik, de akár a biológiai folyamatok szabályozását is maga után vonhatja.
A tanulmány arra az elgondolásra épül, amit 2002-ben bizonyítottak, hogy ha a sörélesztőket bizonyos vörös fénynek teszik ki, akkor aktívvá válnak, míg, ha egy mélyvörösebbnek, akkor passzívak lesznek.
A fény egyfajta fehérje genetikai alapú termelésére van hatással, tehát, amikor a kutatók a fénnyel trükköztek valójában a fehérjék termeléséért felelős gént kapcsoltak ki és be.
A kutatók szerint a fény nem az egyetlen dolog, ami elindítja a folyamatot – tehát kommunikálhatnak az élesztőkkel – , még vagy fél tucat kémiai reakció indítja be az élesztők aktivitását.
Az egyszerű élőlények ilyen szintű számítógépes ellenőrzése forradalmasíthatja a biotechnológiát. Az irányítható mikroszkopkikus létformákat számos ipari célra használhatják fel. Gyógyszeripari termékek, bioüzemanyag alapanyagok készülhetnek belőlük. Ha a technológiát tovább fejlesztik, egyszer talán a magasabb szintű szervezetek helyreállítását végezhetik el velük.