Ugyanis 1935-re a számos változata létezett, így a manapság már a Hasbro tulajdonában lévő vállalatnak akkoriban számos szabadalmat és szerzői jogot kellett felvásárolnia, hogy a társasjáték egyedüli és vitathatatlan tulajdonosa legyen.
A Monopoly első dokumentált „prototípusa” még 1903-ból származik és az amerikai Elizabeth J. Magie Phillips nevéhez köthető. Bár mindig is a monopólium volt a játék lényege, az eredetileg The Landlord’s Game (a főbérlő/háziúr játéka) névre hallgató találmány Henry George közgazdasági nézeteit szándékozta játékos formában ismertetni. A georgizmus szerint ugyanis a monopólium nem jó, hiszen felszámolja a piacot – és most valljuk be őszintén, hogy ez még egyszer sem jutott eszünkbe, mikor Monopolyt játszottunk. Mintha a lecke fordítva sült volna el.
A Landlord’s Game több szempontból is úttörőnek számított: egyrészről az 1800-as évek végén népszerű vagyongyűjtő játékok kiteljesedése, másrészről egyike az első olyan társasjátékoknak, melyeknek körkörös volt a menete.
Elizabeth 1924-ben a játék egy felülvizsgált változatát is szabadalmaztatta, azonban az eredeti megjelenése óta eltelt bő húsz év alatt a társas leginkább házi másolatok és egyetemi előadások útján terjedt. Számos professzor ugyanis valóban hasznos oktatási eszköznek találta, és a maga leckéihez igazította a táblát – ahogy valószínűleg minden ház is a saját szokásainak megfelelően játszott.
A természetes terjedés útján ismerte meg a játékot Charles Darrow is. Annak ellenére, hogy saját találmányaként próbálta feltüntetni (és eladni) a játékot, manapság a történészek legjobb esetben is csak a klasszikus változat egyik véglegesítőjeként tekintenek rá – az például tagadhatatlannak tűnik, hogy a sokkal frappánsabb „Monopoly” elnevezést neki köszönhetjük.
Érdekes módon mind Elizabeth J. Magie Phillips, mind Charles Darrow megpróbálta a Parker Brothers részére értékesíteni a játékot – előbbit 1910-ben, utóbbi 1934-ben utasították vissza. Parkerék problémája elsősirban az volt, hogy a játék túlságosan bonyolult és szakmai jellegű, ráadásul túlságosan sokáig tart végigjátszani. (Ebben persze van valami, ha figyelembe vesszük, hogy a világ eddigi leghosszabb Monopoly-mérkőzése 70 napig tartott.)
Darrow azonban nem adta fel. Mivel a saját kezűleg készített társasjáték olyan sikeresnek bizonyult, hogy a házi manufaktúra már nem bírt el a megrendelésekkel, Charles egy nyomdára bízta ötezer példány elkészítését. A Parker Brothers 1935-ben értesült arról, hogy a játéknak óriási sikere van Philadelphiában, úgyhogy meggondolták magukat.
Mivel eddigre a játéknak már tényleg számos változata létezett, a jogi bizonytalanságok elkerülése érdekében 1935. november 6-án megkeresték az eredeti (egyes olvasatokban a másik) feltalálót, Elizabeth J. Magie Phillipset és megvásárolták a Landlord’s Game szabadalmát, hogy már abban az évben nyugodt szívvel tudják forgalmazni a Monopolyt.
A játékot azóta 275 milliónál is több példányban adták el 43 nyelven, a világ 111 országában. Elterjedtségének köszönhetően 1973 óta világbajnokságon is megmérkőzhetnek a legjobbak – a jelenlegi címvédő a norvég Bjørn Halvard Knappskog.
Legnagyobb gratulációnk a Monopoly kapcsán mégsem őt illeti, hanem az Egyesült Királyság titkosszolgálatát, mivel az általuk létrehozott jótékonysági szervezeteken keresztül a náci Németországban lévő hadifoglyoknak juttattak a társasokból. S míg ez alapvetően is roppant kedves és figyelmes gesztus, az angol hadifoglyoknak szánt dobozokban „néha” és persze „teljesen véletlenül” igazi pénz, valódi térkép, működő iránytű és a szabaduláshoz használható egyéb tárgy is előfordult – vagyis elég szabadon értelmezték az „ingyen szabadulhatsz a börtönből” kártyát.
