A régészek ultranagy-felbontású tömegspektrométerrel a norfolki sziklákban, 1990-ben fellelt sztyeppei mamut csontvázából csaknem teljes kollagénláncot azonosítottak. A 85 százalékban fennmaradt csontvázat, amely a faj világszerte legteljesebb maradványának számít, a norwichi régészeti és múzeumi szakszolgálat őrzi.
Pár évvel ezelőttig még nem hitték volna a szakemberek, hogy ilyen idős csontvázban egyáltalán kollagént találnak – magyarázta a Yorki Egyetem régészprofesszora, Matthew Collins.
Mai tudásuk szerint a fehérje tízszer annyi ideig fennmarad, mint a DNS, amely használható formában Észak-Európában maximum 100 ezer éves leletekből vonható ki. Ennek köszönhetően a kollagének segítségével nemcsak nagyon régen élt állatokról lehet információt nyerni, hanem a legapróbb csonttöredékekből is azonosítani lehet a leletet.
A kollagén meghatározását a Yorki Egyetem tömegspektrométer-központja végezte el. A kollagénlánc a legrégebbi fehérje, amelyet valaha szekvenáltak.
A norfolki mamutot összehasonlították más mamutokkal, jelenkori elefántokkal és masztodonokkal. A kövület kora ellenére elég peptidet – rövid aminosav-láncot – sikerült kinyerni ahhoz, hogy a norfolki leletet elefántfélének azonosítsák be, és sikerült megkülönböztetni az elefánt- és a mamutkollagént is egymástól.
A sztyeppei mamut a gyapjas mamutok őse, háromszor nagyobbra nőtt, mint egy elefánt. Szőrösebb volt a ma élő ormányosoknál, de nem annyira, mint a gyapjas mamut.
Nigel Larkin, a norfolki szakszolgálat munkatársa hangsúlyozta, hogy a kutatás kiemelkedő fontosságú, mivel abban az időben, amikor a norfolki mamut élt, a legtöbb tetemet csontostul elpusztították a hatalmas hiénák. A legtöbb maradvány tehát csupán egy-egy csontból vagy csonttöredékből áll. A kollagénszekvenálással azonban a jövőben a legkisebb csontszilánkból is meg lehet majd határozni a lelet faját – bármelyik múzeum leletanyagában.