A felfedezést brit tudósok tették a Hawaii-szigeteken működő James Clerk Maxwell Teleszkóp segítségével. A kutatók szén-monoxidot is találtak a törpebolygó légkörében. Korábban mindössze jó száz kilométerre becsülték a gázburok vastagságát.
Az égitest szélsőségesen ritka atmoszférája a szén-monoxid és a metán törékeny egyensúlyán nyugszik.
“A Plútó légköre minden valószínűség szerint a legérzékenyebb az egész Naprendszerben” – állítja Jane Greaves, a St. Andrews Egyetem kutatója.
A törpebolygó gázburkát 1988-ban fedezték fel, amikor a Plútó a Földről nézve elhaladt egy távoli csillag előtt és annak fénye nem tűnt el hirtelen, hanem csak elhalványította a gázburok.
A csillagászok annak a feltételezésnek is hangot adtak, hogy a távoli kisbolygó vélhetően épp klímaváltozáson megy át. Úgy vélik, hízott a légkör.
A Plútó 1989-ben érte el pályájának a Földhöz legközelebb eső pontját. Valószínűleg az őt érő valamivel erősebb napsütés jeget olvasztott meg a törpebolygón és “felfújta” légkörét. A Plútó légköre becslések szerint mínusz 220 Celsius-fokos lehet.
A tudósok úgy vélik, a szén-monoxid és a metán azonban csak nyomokban jellemzi a Plútó gázburkát, amely főként – a Földhöz hasonlóan – nitrogénből áll.
A brit szakemberek eredményeik alapján a lehető legtovább nyomon akarják követni a Plútó légkörének fejlődését.
Az 1930-ban felfedezett Plútót 2006-ban fokozták le törpebolygóvá. Azóta úgynevezett plutoida.
A Plútó tömege egyötöde Holdunkénak. 1930. február 18-án látták meg először. Legnagyobb holdja a Charon, mely 1200 km átmérőjű, a Plútóhoz viszonyítva jelentős méretű. A két objektum lényegében egymás körül kerint.
Az égitest 2015. július 15-én fogadhat először földi látogatót egy űrszonda “személyében”, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA New Horizons küldetése akkor éri el a Plútót.
AJÁNLOTT LINKEK:
Tudj meg még többet a New Horizons küldetésről! (NASA)
Információk a Plútóról (Wikipedia)