Tudomány

Egy villásreggelivel kezdődött – kitör a forradalom (1848)

Pest, március 15. – A márciusi ifjak a tettek mezejére lépnek, miután Bécsből olyan híreket kapnak, amelyek bátorítólag hatnak rájuk.

Igen, az a bizonyos Pilvax kávézó volt a folyamatok elindulásának egyik bázisa. Ott találkoztak a fiatal értelmiségiek reggel 7 körül – állítólag ingyen villásreggelit adtak. (Előző nap a Dohány és a Síp utca sarkán lévő épületben találkozott Petőfi és felesége – ők bérelték a lakást -, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula és Jókai Mór, hogy a teendőkről értekezzen.)

Március 15-én Bécsben már tartott a forradalom. Nem volt forgatókönyvük, elindultak a tömeg egyre nagyobb lett. Jellemző, hogy délben a szónokok hazaküldték a tömeget ebédelni, és délután háromra hívtak mindenkit a Nemzeti Múzeum elé. Délelőtt még Landerer nyomdájában kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot és a Nemzeti dalt.

A Nemzeti dal – Tolcsvay László előadásában:

Petőfi Sándor versét több helyen elszavalta a nap folyamán, de a Nemzeti Múzeum előtt Egressy Gábor tette ezt meg, mert Petőfinek nem volt jó hangja. Innen indultak tovább Táncsics kiszabadítására a Várba – sikerült minden tervük. Egész nap szakadt az eső, ennek ellenére gyorsan terjedtek a hírek, és több ezer ember csatlakozott a fiatalokhoz – igazi forradalmi forgatókönyv.

A helytartó megrémült a több ezres tömeg láttán, így minden követelést aláírt. Este, 19 órakor a Bánk bán előadását megszakítja a tömeg a Nemzeti Színházban – eléneklik a Himnuszt, a Szózatot és szavalnak.

Magyarország története – szemelvények a forradalomról:

Nem csupán a budapesti események hatására lett felelős magyar kormányunk Batthyány Lajos vezetésével, hanem Kossuth Lajosnak köszönhetően is. Ő Pozsonyban, az országgyűlésben fogadtatott el egy feliratot, amely nagyjából a Tizenkét pontnak megfelelő követeléseket támasztott a Habsburgok irányába. (Még visszább haladva Kossuth és Széchenyi reformkori politikájának köszönhető, hogy kialakulhatott egy olyan helyzet, amelyben sikeres forradalom történhetett Magyarországon.)

A két politikus március 15-én reggel 10 órakor gőzhajón vitte javaslatait Bécsbe: közteherviselés, nemzeti kormány, sajtószabadság, unió Erdéllyel, évenkénti országgyűlés, az ősiség eltörlése – ezek voltak a legfontosabb célok.

Magyarország története – 1848-49 –a szabadságharc:

A Magyarország története című dokumentumfilm harmadik része.

V. Ferdinánd meg is ígért mindent, elfogadta a követeléseket: március 17-én új kormányt nevezett ki. Április 11-én aztán elfogadták az új törvényeket (31-et), amely egy parlamentáris állam felállítását jelentette. Sokan ezt a napot jelentősebbnek gondolják március 15-énél.

Az udvar azonban nem engedte, hogy egy modern Magyarország kerüljön Európa térképére: V. Ferdinánd helyére az ifjú Ferenc József került 1848 decemberében, nem sokkal később pedig megindult a támadás az orosz erők közreműködésével.

1849 augusztusában a világosi fegyverletétellel a szabadságharc elbukott.

AJÁNLOTT LINKEK:

Mi történt március 15-én? (pecsibolcsesz.hu)
Az 1848-as forradalom és szabadságharc (tortenelemklub.hu)
A titokban ünnepelt március 15-ék (mult-kor.hu)
A forradalom elfeledett hősei (mult-kor.hu)
A forradalom Pesten (ego.blog.hu)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.