A nőnapot nem azért ünnepeljük, amiért ma gondolnánk, mert a férfiak elhatározták, hogy egy napon kedveskednek a női nemnek. A virágban gyönyörködő nő képe csak XX. század végi fejlemény. A hölgyek ünnepét heves esélyegyenlőségi csaták előzték meg a történelemben, s inkább illene a nőnap mellé egy kard – ne talán sarló és kalapács -, mint rózsa és gerbera.
MIÉRT PONT MÁRCIUS 8?
1857-ben március 8-án vonultak a nők először utcára New Yorkban a társadalomban egyenlő jogokat és lehetőségeket követelve. Az amerikai textilipari nődolgozók megelégelték, hogy kutyába sem veszik őket, s emberibb munkafeltételekért kezdtek harcolni.
A első nemzetközi nőnapig még közel ötven esztendőt kellett várni: március 19-én tartották Ausztriában, Dániában, Svájcban és Németországban.
Végül azonban mégsem ez a dátum vonult be a történelembe. A nőnap valójában II. Miklós cár 1917-es lemondásának évfordulója. Ekkor alakult meg Oroszországban az első polgári kormány.
És ennek mi köze a nőkhöz? Az, hogy először kaptak szavazójogot a hölgyek Oroszországban. Az más kérdés, hogy a történelemben ennek a hasznára a szovjet fehérnépnek évtizedeket kellett várnia.
Magyarországon 1913-ban rendezték az első nőnapot. Akkor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztogatott. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplését kötelezővé tették, s szovjet mintára szintén március 8-át tették meg a jeles napnak.
AJÁNLOTT LINKEK:
100 éves a nemzetközi nőnap (Hír24)
Nőnap (lap.hu)
A szociáldemokrata munkásnőpolitika a 20. század első felében (Rubicon)
Nemzetközi nőnap (Wikipedia)
Nőtörténeti kutatások (OSZK)
A nők nemzetközi múzeuma
