A Tübingeni Egyetem kutatói Jan Born vezetésével 191 felnőtten végeztettek el szópár-játékokat, majd kilenc órával később újabb teszteket próbáltak rajtuk, mire emlékeznek ebből. A csoport egyes tagjait hagyták aludni a két teszt között, másokat nem.
Azok a résztvevők, akik pihenhettek 12 százalékkal jobban idézték vissza az órákkal korábban hallottakat, mint azok, akik nem aludhattak. Persze ez csak akkor működött, ha az alanyok tudták azt, hogy később le fogják tesztelni, más esetben ugyanúgy vagy rosszabbul emlékeztek a feladatokra, mint azok, akiket nem hagytak aludni.
Német neurológusok a kísérletből levont következtetéseikben azt állítják, az alvás nem elsősorban a memóriát javítja és növeli meg, hanem emlékválogató folyamatokat indít el az agyban.
Az új tanulmány azt az elméletet igazolja, mely szerint a tanulást segíti az alvás. Miközben szúnyókálunk agyunk a napközben a minket ért információáradatból kiszűri a legfontosabbakat, s áthelyezi őket a rövidtávú memóriából a hosszútávúba. Alvás után tehát csak a számunkra lényeges dolgok maradnak meg, így emlékezhettek jobban a szópárokra azok, akiknek megengedték a pihenést.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a kísérletről – angolul (New Scientist)
