Amikor fantáziálunk, elképzeljük a múltat és a jövőt, természetesnek vesszük, hogy erre képesek vagyunk. Azonban az agykutatók számára e érzékelés létezése eddig homályban maradt, eddig senki nem tudta, mi felelős ezekért a gondolatokért, képekért, elmebeli forgatókönyvekért.
Kronoesztézia, így hívják az érzékelést, mely segíti, hogy tisztában legyünk a múlttal jelennel és jövővel. Az agyba “beépített” érzék miatt élhetjük át álmunkban életünk egy korábbi eseményét. vagy egy elképzelt jövőt.
A kronoesztézia működésekor átélt idő független a külső időtől. A mentális idő az agy terméke: egyfajta belső, szubjektív idő.
A kronoesztéziát a svéd Lars Nyberg és csapata vizsgálta az Umea Egyetemen. A tudósoknak sikerült agyi szkenneléssel kimutatni a jelenség fizikai okait.
Az eredmények azt mutatták, hogy a bal oldalsó parietális, a bal frontális és a kisagy, valamint a thalamus területei aktiválódtak, amikor a vizsgálati alanyok a képzelt múltra, jövőre vagy jelenre gondoltak.
A kronoesztézia felfedezése egy teljesen új utat nyithat meg az agykutatásban, és a “mentális időutazással” kapcsolatos kísérletezésben. Ez az első eset a történelemben, hogy bizonyítékot találtak tudósok a szubjektív idő létezésére.
AJÁNLOTT LINKEK:
További információk a kutatásról – angolul (PhysOrg)
A kronoesztéziáról szóló egy korábbi tanulmány kivonata – angolul (PNAS)
