Lukas Schärer, a Bázeli Egyetem Zoológiai Intézetének kutatója és kollégái a Macrostomum laposféreg nemzetség 16 fajának párzási viselkedését és spermiumaik alakját vizsgálták.
A laposférgek szexuális életének első furcsasága, hogy hímnősek, tehát hím és női ivarszerveik egyaránt vannak. A vizsgált fajok többsége két párzási stratégia valamelyikét alkalmazza, hogy ideális spermiumokhoz jusson.
“KAMPÓS” SZAPORODÁS
Az első változat egy adok-kapok “cserekereskedelem”, azaz mindkét féreg ad partnerének spermiumot, és kap is tőle. A párzást követően azonban minden megváltozik. A parányi spermiumok előállítása nem igényel túlzottan sok energiát, a nagy petesejteké ezzel szemben igen. Ezért minden állat a lehető legjobb hímivarsejtekhez próbál hozzájutni, a nemkívánatos spermiumokat eltávolítják.
Schärer és kollégái megfigyelték, hogy a laposférgek a párzást követően a kapott hímivarsejteket szájukkal kiszívták női ivarnyílásukból. A spermadonoroknak persze nem ez az érdekük, ezért a spermiumokon kampók hivatottak megakadályozni a bojkott sikerességét.
CSÁBÍTÁS “OLTÁSSAL”
A másik, az előzőtől merőben eltérő taktika abból áll, hogy a partner beleegyezése nélkül próbálják rátukmálni saját spermiumaikat, anélkül, hogy ők maguk átvennének tőle. Az ezt megvalósító fajok párzó szerve injekciós tűhöz hasonlít, amellyel spermiumaikat közvetlenül a partner bőre alá juttatják be. Ezek a spermiumok már nem rendelkeznek kampókkal.
A bázeli kutatók brit és japán kollégáikkal elkészítették a 16 féregfaj családfáját. Kiderült, hogy nem minden azonos megtermékenyítésű faj közvetlen rokona egymásnak. Tehát a párzási taktikák egymástól függetlenül kétszer is kialakultak az evolúció folyamán.
A távoli rokonok spermiumai mégis meglepő hasonlóságot mutatnak. A kutatás tehát rávilágít, hogy a párzási viselkedés megváltozása alapvetően változtathatja meg a spermiumok körülményeit, maga után vonva alakjuk drasztikus alkalmazkodását.
