A lift modernizálása (1887)

Duluth, Minnesota, október 11. – Ezen a napon mutatják be Miles felvonóját, amely biztonságosságával drasztikusan lecsökkentette a liftbaleseteket.

A modern társadalom egyik leghasznosabb találmánya a felvonó. A lift kezdetben csak tárgyak emelésére szolgált, később birtokba vette az ember, nemcsak kényelmi szempontok miatt. Napjainkban a világ liftjei minden 72 órában a Föld lakosságával megegyező számú utast szállítanak.

Jelenet a 30-as évekből, ahogyan mondani szokták, a 21. században – Jávor Pál és Karády Katalin főszereplésével (készítették a MOME hallgatói):

Történelem – Otis, mint úttörő

Már az egyiptomiak is emelő-berendezéseket használtak a piramisok építéséhez i.e.2600 körül, akkor még nem volt ellensúly az emelésnél – ezért is felülmúlhatatlan mindez, hiszen van olyan piramis, amely 152 méter magas. Az ókori Görögországban Archimédesz fejlesztett ki egy kötelekkel és csigákkal működő emelőszerkezetet, amely esetében a kötél egy emelőkarokkal ellátott csörlődob köré volt tekercselve.

A középkori források több helyen említenek emelőszerkezetek megjelenéséről, de ezeket még emberi és állati erővel hajtották. 1743-ban XV. Lajos egy ellensúllyal ellátott liftet rendelt versailles-i kastélyába. 1835-ben már szíjhajtású felvonót alkalmaztak egy angliai gyárban, 11 évvel később pedig feltűnt az első hidraulikus, vízzel működő felvonó. Az újítások ellenére az a veszély fennmaradt, hogy a biztonsági kötél elszakadásakor a lift leszakad.

Kessler Knigge – 10 dolog, amit ne tegyél a liftben:

1846-ban Sir William Armstrong feltalálta a hidraulikus darut, amely forradalmasította a felvonógyártást. A biztonsági liftet 1852-ben Elisha Graves Otis találta fel. Az általa alapított cég a mai napig, 150 éve biztonságban szállítja az embereket. Több mint 1,2 millió berendezéssel és 630 000 alkalmazottal az Otis mindenhol ott van a világban.

Ő ismerte fel, hogy fékre van szükség a lift megépítésekor, megakadályozandó az esetleges tragédiákat. Egy vasúti kocsi rúgóját rögzítette a platform fölé, majd reteszelő-műveket helyezett a sínekre a torony mindkét oldalán. Ha a kötél elszakadt, a rugó feszítettsége megszűnt és azonnal bekapcsolta a reteszelő-műveket, amelyek rögzítették a platformot és megakadályozták annak lezuhanását.

Az amerikai nagyvárosok épületei ezután elkezdtek 6 emeletnél magasabbra nőni. (Egyes felhőkarcolóknál tippelni is nehéz az emeletek számára. Mindenesetre a babonás emberek miatt több olyan – elsősorban amerikai – épület van ahol kihagyják a 13. emeletet a számozáskor, jelöléskor. Így van ez több hotel szobaszámával is.)

Az első biztonsági liftet (gőz hajtotta) 1857-ben állították üzembe a Broadway és a Broome Street sarkán álló áruházban. Az Otis Brothers & Company bevétele 1870-ben meghaladta az 1 millió dollárt.

1878-ban bemutatták a hidraulikus liftet, amely 244 métert tett meg percenként.
1880-ban Werner von Siemens építette meg az első elektromos liftet Németországban. 1903-ban Otis bemutatta a később szabadalmaztatott hajtómű nélküli liftet, majd következett a hajtóműves elektromos felvonó, amelyek nagyobb távolságokra készültek.

Best of elevator:

A gépház nélküli felvonórendszer az elmúlt 100 év legnagyobb találmánya ezen a területen. Otis ilyen típusú felvonója egyedülállóan nem a hagyományos köteleket használja a fülke emelésére, hanem poliuretán bevonatú acélpászmákat, úgynevezett laposkötelet.
A laposkötél 3 cm széles és mindössze 3 mm vastag mégis bivalyerős.

A liftek a mai napig folyamatosan fejlődnek. 1937-ben bevezették a csúcsüzemű vezérlést, amely automatikusan vezérelte a felvonó üzemet a nagy terhelésű időszakokban. Ez segített csökkenteni a várakozási időt bármely szinten a felvonók koordinálásával.

Az 1979 elején bevezetették az elektromos vezérlést, majd egy távfelügyeleti rendszert, amely érzékeli a felvonók meghibásodását. Mára teljes biztonságban érezhetjük magunkat bármelyik liftben.

Nagy baj – nagy valószínűséggel – nem történhet. Igaz, EZT a cikket olvasva elgondolkodhatunk a hazai liftek állapotán, esetleges felújításukon.

Mindenesetre több filmben – és persze a való világban – is élvezhetjük a lift bezártsága okozta izgalmakat. A becsatolt videók mellett ajánlhatjuk a Charlie, és a csokigyár egyik jelenetét ITT, valamint a horror és az infantilizmus kedvelőinek a Happy Tree Friends egyik jelenetét ITT!

Egy legendás jelenet az Abba – A film című moziból – a riporter a film végén végre összetalálkozik a kor sztáregyüttesével. Az Eagle című dal “klipje”:

Alexander Miles újítása

Alexander Miles 1887. október 11-én szabadalmaztatta elektromos liftjét – cikkünk apropója is az általa véghezvitt változtatás. Nem ő találta fel a felvonót, de az őáltala készített változat forradalmasította a masina formáját és működését. Az övé már nagyban hasonlított arra, amelyet ma is használunk.

Jobb módszert dolgozott ugyanis ki az ajtó nyitására és záródására, valamint a liftakna helyzetét (az ajtó záródását) is javította azokon az emeleteken, ahol éppen nem tartózkodott a felvonó. Egy automatikus mechanizmust dolgozott ki, amely nem engedte a hozzáférést a nyitott aknához. Ez azért volt fontos, mert gyakran kézzel zárták be a liftajtót, és ha véletlenül elfelejtették, az emberek beleestek az aknába.

Érdekes, hogy az afro-amerikai származású feltaláló előtt 13 évvel már John W. Meaker is szabadalmaztatott hasonló rendszert, mégis Milest ismerik el a rendszer tökéletesítőjeként.
Miles 1837-ben született Ohióban. Fodrászként dolgozott, 1870-ben költözött Minnesotában, ahol megismerkedett fehér feleségével. Lányuk születésekor költöztek Duluthba, ahol felesége szabóként helyezkedett el.

Miles volt a helyi kamara első fekete tagja. Házépítésbe fogott, amelyet 3 emeletesre tervezett. Ez a ház, a Miles Block ihlette meg a felvonórendszer kialakításához, valamint a helyi hatemeletes bank épülete, ahol egyszer lánya észrevette, hogy valaki nyitva hagyta a liftajtót.

1900-ban a család Chicagóba költözött, ahol egy biztosítási ügynökséget hozott létre, és a feketék hátrányos megkülönböztetéséért küzdött. 1905-ben halt meg, 2007-ben beválasztották a feltalálók halhatatlanjainak csarnokába.

Bruce Willis a Die Hard lift-jelenetében:

Egy különleges felvonóról – a páternoszter

A páternoszter nyitott kabinok láncából álló lift, amely felfelé, illetve lefelé halad folyamatosan, és az utasoknak a lift mozgása közben kell be- és kiszállniuk. A kabinokat általában két személyre tervezik.

A név a Miatyánk imádság latin nyelvű változatának kezdőszavaiból (Pater Noster) származik. A rózsafüzéren egy speciális gyöngy jelzi, hogy a sorozatnak ennél a pontjánál a Miatyánk következik. A páternoszter lift, ami egy sorozat kabinból és megállókból áll, majd egy ponton átfordul – ennek az analógiájaként kapta nevét.

Az első páternosztert a londoni J. E. Hall építette 1884-ben. Az eszközt ekkor még Cyclic Elevator (ciklikus lift) néven emlegették. A közhiedelemmel ellentétben nem veszélyes benne maradni, mert átforduláskor is álló helyzetben marad a kabin. Igaz, a felső szinten a húzólánc gondokat okozhat.

Ma már nagyon kevés páternoszter van üzemben (főként középületekben, például a MÁV Kórház Rendelőintézetében vagy a kecskeméti megyei kórházban), ezért gyakran igazi unikumként örökítik meg az utókornak az azokat használók.

AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:

Alexander Miles élete
A feltalálók halhatatlan társasága
A páternoszterről
Lifttörténet
Lifttörténet 2.
Az Otis gyár története

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.