A mezőgazdaságban és a tudatos fogyasztók körében egy jó ideje beszédtéma a génmódosított, génnemesített növények bevezetése, azoknak egészségre gyakorolt hatásuk, és a termesztésükkel kapcsolatos ökológiai aggodalmak. Azonban akármennyire is aggasztónak tűnhet a GM-növények alkalmazása, hamarosan egy még ennél is aggályosabb gyakorlat kerülhet meghonosításra, ez pedig a genetikailag nemesített állatok tenyésztése.
Mindezidáig néhány egeren kívül az állatok génmódosításával végzett kísérletek rendkívül költségesnek bizonyultak, ezen felül pedig nem kis szerepet játszott a szerencse is a megfelelő eredmények elérésében. A New Scientist híradása szerint viszont néhány módszertani újításnak köszönhetően egyre könnyebbek és olcsóbbak lesznek a transzgenikus beavatkozások, és ezzel együtt az állatok génállományának módosítása. Mivel egyelőre a patkányok kivételével az embrionális őssejtek révén történő klónozás még nem járható út a GM-állatok felé, ezért a biológusok más, rafináltabb módszerekkel próbálkoznak. Így például a vaktában beillesztett DNS-szekvenciák helyett egy új eljárás, a cinkujjas nukleáz felhasználása mutat előre, melynél a DNS-vágó enzimet egy „cinkujjra” rögzítik, amit aztán meghatározott DNS-részekre konfigurálnak, ez által pontosabban, egy előre kijelölt helyen vághatják meg az adott sejt DNS-láncát, amivel hatékonyabban iktathatják ki az éppen szükséges géneket. Ugyanezzel a módszerrel arra is rá lehet venni a sejtet, hogy a homológ javító eljárások kihasználásával új DNS-darabokat is bele lehet fonni a kettős spirálba, pontosan oda, ahova azt szeretnék. A tudományos oldal részletesebben foglalkozik a technika várható elterjedési gócpontjaival, a korai alkalmazók kilétéről való találgatásokba is bocsátkozik. Ezek szerint a húsfogyasztását ugrásszerűen megnövelő Kína a legnagyobb esélyesek és a potenciálisan legtöbbet profitálók közé sorolják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
