A Typothorax maradványait Edward Drinken Cope paleontológus fedezte fel még 1875-ben Új-Mexikó sivatagos vidékein, ám mindmáig rejtély volt, hogyan is nézett ki az állat, ugyanis csupán a páncélja egyes darabkái, néhány végtagcsontja, valamint a farokrész töredékei kerültek elő.
A Typothorax az Aetosauria (“sasgyíkok”), a késő triász időszak idején élt crurotarsida archosaurusok (“keresztbokájú uralkodógyíkok”) egyik kládjához tartozott, s a korai dinoszauruszok kortársa volt. Az aetoszauruszok a késő triász időszakban, 230 és 200 millió évvel ezelőtti periódusban éltek, maradványaikat számos helyen megtalálták.
A Typothorax coccinarium, mint most a két csontváznak köszönhetően kiderült, lényegesen kisebb volt, hossza alig érte el a 2,5 métert, testsúlya pedig 100 kilogramm körüli lehetett. Ahogy az Aetosauriákra általában jellemző, testét csontlemezek alkotta zárt páncél borította. Csontlemezek védték a végtagjait is.
Andy Heckert, az Appalachian State University geológusprofesszora szerint a Typothorax coccinarium leginkább a krokodil, a tehén és a tatu keverékeként írható le. “Immár azt is tudjuk, hogy a csonttüskék, amelyekről úgy gondoltuk, hogy a páncél két oldalán helyezkednek el, a valóságban a kloákát védték” – magyarázta Andy Heckert.
A növényevő négy lábon közlekedett, a mellső lábak jóval kisebbek voltak mint a hátsók, s mintha “terpeszállásban” helyezkedtek volna el. A hátsó végtagok jóval nagyobbak, és egyenesek voltak. A geológusprofesszor szerint a legérdekesebb azonban, hogy a Typothorax coccinarium törzsének elülső része sokkal filigránabb volt, mint az hátsó része.
A két csodálatosan ép állapotban fennmaradt csontváznak köszönhetően a tudósok megállapították, hogy az állatok növényevők voltak, valamint annak köszönhetően, hogy a talpat és az ujjakat alkotó csontok is megmaradtak, a mozgását is képesek voltak rekonstruálni.
